Bölcskei Gusztáv, református püspök a roma-magyar együttélésről

Létrehozás: 2009. február 13., 11:48 Legutolsó módosítás: 2009. február 17., 09:45

Budapest - Körkérdést intézett az egyik internetes portál közéleti szereplőkhöz, amelyben a cigány-magyar együttélésről éreklődtek. Forrás: reformatus.hu

Bölcskei Gusztáv, református püspök a roma-magyar együttélésről

Bölcskei Gusztáv

Dr. Bölcskei Gusztáv, református püspök, az MRE zsinatának lelkészi elnöke a következőket nyilatkozta az ügyben:

Bűn, amikor az egyik ember bántja a másikat. Társadalmunk egyre romló szociális és erkölcsi helyzete aggodalommal tölti el egyházunkat, saját bőrünkön is érezzük az egyre feszültebb helyzetet és a feltörő indulatokat. Minket is megdöbbentettek az utóbbi idők eseményei, és együtt érzünk az áldozatokkal és hozzátartozóikkal.

Szolidaritást vállalunk azokkal a társadalmi csoportokkal, akik megélhetésük érdekében szorult anyagi helyzetükben sem fordulnak a bűnözés eszközéhez. Viszont elítéljük azt, ha valaki törvénytelen úton, erőszakkal próbálja biztosítani napi megélhetését.

Debreceni gyülekezetemben békében élnek egymás mellett a cigány és nem cigány gyülekezeti tagok. Ahol jól működő közösség van, ez így természetes. Persze ezt elérni folyamatos odafigyelést és nagy energiát igényel. Mi a cigányság problémáival nem kampányszerűen foglalkozunk.

Az egyház lehetőségeivel élve a cigányoknak is szervezünk orvosi szűrést, képzéseket, nyári táborokat, és iskoláinkban számos cigány gyermek tanul, sőt a rászorulókat iskolai alapítványainkon keresztül anyagilag is támogatni tudjuk.

Társadalmunk most is csak kullog az események után. Országos összefogásra, egy stratégia megalkotására lenne szükség, amihez természetesen egyházunk is hozzájárulna tapasztalataival. Ebben a helyzetben azok mellé is oda kell állni, akiket az erőszak és a tragédia sújt.

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek
  • Küldés levélben

roma, református, egyház

Elküldte Szabó-Pap Gabriella idő 2009. február 15., 16:27
Roma testvéreink jelentős része az országnak azon a részén él, ahol a reformátusok vannak többségben. A roma lakosság szegénységét, megvetettségét és megélhetési bűnözésbe csúszását a többségi társadalom életvitei normáiról való ismeretek hiánya okozza. Vajon tesznek-e lépéseket református testvéreink annak érdekében, hogy felnőttoktatási, felnőttnevelési formákban segítsék a romák felzárkóztatását?
A mélyszegénységben élő falusi romák megélhetése szempontjából isgen fontos lenne megtanítani őket a házuk körüli kiskert megművelésére: így hozzájutnának az alapvető élelmiszerekhez, a szociális segélyből pedig tudnák fedezni a fűtés és világítás költségeit. Ha el lehetne indítani egy ilyen mozgalamt, az sokat segítene a helyzeten. Nemsokára itt a tavasz, lassanként lehet felásni a kerteket, elhordani a szemetet, ahulladékot... Ne ruhát adjanak, ne pénzbeni segélyt az áramlopások fedezésére, hanem vetőmagvakat és kerti szerszámokat, kertművelési ismereteket! Az oktatómunkát akár közmunkában is lehetne csinálni. És fontos közmunka lenne reggel időben kelteni az iskolásokat és rászoktatni őket, hogy pontosan kezdésre ott legyenek az iskolában. Itt kezdődik a munkakultúra elsajátítása. Segítsetek, helybéli református testvérek!