Átadták a Szent Adalbert-díjat Esztergomban
Esztergom – Szent Adalbert püspök és vértanú, az egyházmegye védőszentje ünnepén, április 24-én szentmisét mutattak be az esztergomi bazilikában. Ehhez kapcsolódóan került sor a Szent Adalbert-kitüntetések átadására. A rendszerváltást követően alapította Paskai László bíboros, akkori esztergom-budapesti érsek a Szent Adalbert-díjat, amelyet azok kapnak, akik most is, mindig is a hit útján jártak. Forrás: Magyar Kurír / Piroska Árpád
A díjátadást megelőző szentmisét Gaál Endre, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Vitéz János Karának dékánja vezette. Beszédében szólt a szentéletű Adalbertről, Prága második püspökéről, aki római útja után járhatott Esztergomban. A hagyomány szerint ő bérmálta meg Vajkot, a későbbi Istvánt, s lett alapítója az első bazilikának, amely a későbbiekben az ő nevét viselte. Ekkor találkozott a nagy magyar fejedelemmel, Gézával is, s megnyugodva tapasztalva, hogy a magyarság a nyugati kereszténység rögös útját választotta. Ehhez a rögös úthoz sokan ragaszkodnak, ilyenek az idei kitüntettek is – emelte ki a nagyprépost.
A Szent Adalbert nevét viselő főegyházmegyei kitüntetést Paskai László bíboros, nyugalmazott érsek alapította 2001. december 30-án, Szent Család ünnepén. A Szent Adalbert-érem olyan világi személyiségnek adományozható, aki a főegyházmegye keretébe tartozó valamely egyházi szervezet javára magas színvonalon hozzájárult a feladatok eredményes ellátásához, a célok megvalósításához, a keresztény értékek gyarapításához.
A kitüntetendők személyére az e célra létrehozott bírálóbizottság tesz javaslatot a hozzá érkező indítványok elbírálása után a főpásztornak. Az elismerést minden évben április 23-ához, Szent Adalbert, a főegyházmegye védőszentje napjához kapcsolódóan adják át.
Az eseményen jelen volt Paskai László bíboros, Ladocsi Gáspár esztergom-budapesti segédpüspök és az egyházmegye számos papja.
Az idei kitüntetettek: Andreas Galik, Felföldi Éva, Chalupa Zoltán, Gere György, Szabó Miklósné, Simongáti György.
Részletek a szertartás végén elhangozott laudációkból:
Andreas Galik
Grazban született, a grazi egyetemen jogot hallgatott, 1986 júniusában doktorált. Ausztria legrégibb magánbankja külföldi bankokkal és befektetőkkel foglalkozó részlegének igazgatója. Tagja a Nemzetközi Deviza Kereskedelmi Intézetnek, a Karl-Kummer-Intézet elnökségének, amely szervezet a rászorulók gazdasági támogatásának, szociális kérdéseknek a katolikus szociológia elvei alapján történő felkarolásával foglalkozik. Több mint két évtizede a Magyar Katolikus Egyház ügyeinek pártfogója és intézője a banknál. A Pazmaneum a nehéz években neki köszönhette a különböző gazdasági segélyeket. Ma is az intézet gazdasági tanácsadója. Ismereteivel és kapcsolataival mindig a Főegyházmegye és a Pazmaneum szolgálatára állt.
Felföldi Éva
Belgyógyász, diabetológus szakorvos. Az esztergomi Vaszary Kolos Kórház nyugalmazott főorvosa. Budapesten született 1943-ban. Érettségi után a dorogi kórházban betanított ápolóként dolgozott. 1969-ben a Budapesti Orvostudományi Egyetemen „Summa cum laude” minősítéssel diplomázott. Orvosi munkáját az esztergomi kórház belgyógyászati osztályán kezdte, innen ment nyugdíjba 40 év munka után. Munkáját nagyfokú átélés, alaposság, a betegek megkülönböztetés nélküli kezelése, ápolása jellemezte. Megrendítette, ha egy-egy súlyos beteg távozott az élők sorából. Bevezette az osztályon, hogy az elhunytak ágya mellett gyertyát gyújtsanak. Esetenként együtt imádkozott a haldoklóval. Nyugdíjba vonulása óta cukorbetegek gondozásával foglalkozik, sokszor a hivatalos rendelési időn túl is. 2002-ben megszervezte az Esztergom-Belvárosi Plébánia támogatásával a kórházi beteglátogató csoportot.
Chalupa Zoltán
Igazgatóként állt élére annak az iskolának, amelyet a Budapesten a Vízivárosban a Szatmári Irgalmas Nővérek 2000-ben kaptak vissza: itt működik az Árpád-házi Szent Erzsébet Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium. 1968-ban született, 1992-ben az ELTE bölcsészkarán történelem-levéltár szakon szerzett diplomát. Megfontolt előrelátással tervezte meg az évről évre gyarapodó osztályokat, megszervezte a gimnáziumot, kialakította az óvodát és létrehozta az általános iskolát is. Azon fáradozott, hogy katolikus, keresztény szellemű tanárokat válasszon, hogy megújítsa és biztosítsa a gyermekek, fiatalok keresztény szellemű nevelését. A vízivárosi plébániával egyeztetve kialakította a heti szentmisék rendjét, kiépítette a hittanórák rendszerét. Óriási munkával rendbe hozta a minden tekintetben leromlott épületet, visszaadva annak régi fényét.
Gere György
1947-ben született Budapesten. A Piarista Gimnázium elvégzése után néhány évvel az egri tanárképző főiskolán szerzett magyar-ének szakos tanári diplomát. 1989-ben a XII. kerületi plébániák segítségével három hét alatt megteremtette a lehetőségét a Katolikus Miasszonyunk Iskolaegyesület megalakulásának, majd 1991 szeptemberében megnyitotta kapuit a Pannonia Sacra Katolikus Általános Iskola. 1997-ben az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye átvette az iskola fenntartását. A Pannonia Sacra Katolikus Általános Iskola a katolikus közoktatás egyik fellegvárává vált. Ennek alapja az a szellemiség, melynek kialakítása és sokszor az „ár ellenében” való fenntartása Gere György érdeme. Az iskola arculatát meghatározza a vallásos, a művészeti, kiemelten zenei nevelés és a nemzeti hagyományok iránti elkötelezettség. A nemzetben való gondolkodás nem állt meg az ország határainál. Gere György szívén viselte a határainkon túli magyarsággal való lelki és szellemi közösségvállalást is. A Gere György által létrehozott iskola kiemelkedő életmű, olyan „alkotás” mely rengeteg gyermeket, családot vezetett el és tartott meg a hit útján.
Szabó Miklósné
Ötvenéves egyházi szolgálatát elismerve köszöntötték Szabó Miklósnét, Borikát. Gyermekfejjel megtanulta tisztelni a magyar és a szlovák értékeket, a mai napig is énekli a szlovák énekeket a templomban és a temetéseken. Egyházi szolgálatát 1957-58 körül kezdte el, 1959. november 1-jétől sekrestyési teendők ellátásával bízták meg Annavölgyön. 15 évesen már a kántorságot is elvállalta. Ezt a munkát végzi Sárisápon is. Öt leánygyermek édesanyja. Az erő és a kitartás jellemzi, hiszen 50 éven keresztül megtartotta a hitet önmagában és másokban. Szabó Miklósnét az annavölgyi Szent Borbála, a sárisápi Szent Imre, a nagysápi Szentháromság és a dági Alexandriai Szent Katalin egyházközségek nevében is köszöntötték.
Simongáti György
1948-ban született Soroksáron. A helyi főplébániatemplomban felnőtt koráig ministrált. 1982-ben költöztek a Havanna lakótelepre. Ekkor kapcsolódtak be a Szent László Plébánia életébe. Először fiatatokkal, gyermekekkel kezdett foglalkozni. A ’90-es évek elejétől pásztorjátékokat és passióelőadásokat szervez. 1987-óta hitoktatást végez. E téren szerzett tapasztalatai miatt lett a dél-pesti régió hitoktatóinak „összefogója” is, akiknek továbbképzésén előadásokat is tart. A templom és a plébánia körüli feladatokban az elsők között vett részt a munkákban. Sekrestyésként is szolgál és az elmúlt esztendőtől a plébánia gondnoki teendőit is ellátja. Mint régi Havanna-telepi lakos, kiváló kapcsolata van az itt élő emberekkel, különböző helyi közösségekkel, civil szervezetekkel, intézményi dolgozókkal. A más keresztény gyülekezetekkel való kapcsolattartásban is számíthatnak segítségére.
