Akció helyett folyamatos jelenlét
Öt nagy segélyszervezet, a Magyar Vöröskereszt, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a Magyar Baptista Szeretetszolgálat, a Katolikus Karitász és a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet létrehozta a Nemzeti Segélyvonalat, aminek célja az elmúlt hetek árvizei miatt bajba jutott honfitársaink megsegítése. Pál Sándornak, az MRSZ kuratóriumi elnökének azt a kérdést tettük fel, ami a nagyszerű kezdeményezést látva sokakban megfogalmazódott. Forrás: reformatus.hu / Kiss Sándor
Miért hagyták ki a reformátusokat ebből az összefogásból?
Tény, hogy az MRSZ-t nem hívták meg ebbe az együttműködésbe. Mi arra gondolunk, hogy a régi nagy szervezetek között már régóta kialakult együttműködés van, ez ennek egy új formája. Másrészt az MRSZ szolgálata sok tekintetben olyan jellegzetességekkel rendelkezik, amelyekkel a többieké nem. Kissé fájó, hogy a „nemzeti” jelzőt kisajátítják. De az is látszik, hogy sok a végiggondolatlanság és a kapkodás a Nemzeti Segélyvonal körül, hiszen csak egy mobilhálózatból hívható. Mi mindenesetre együttműködünk mindenkivel, aki a bajba jutott embereken szeretne segíteni, mert a rászorulók terheinek enyhítésében nem ismerünk vetélkedést.
A sok segélyszervezet között mi lehet az, ami az MRSZ-nek sajátos profilt kölcsönözhet?
A gyülekezet központúság, a helyi közösségeinken keresztül történő segítés, az „egyházbaniság” mind ilyen jellegzetesség. Az alapelveink között szerepel, hogy az egyházban, a helyi közösségeken keresztül, a gyülekezetekkel összefogásban végezzük a tevékenységünket. Ennek köszönhetően a jelenlétünk nem akciószerű, hanem folyamatos segítségnyújtás lehet a rászorulóknak. Sajátosság továbbá az a testvéri közösségvállalás, egymásra figyelés, ami az egységes Magyar Református Egyházat jelenti és a Kárpát-medencében realizálódik. Rendkívül fontos elem a lelkigondozás, a bajba jutottak mentális terheinek enyhítése is.
