A mindennapokban jelenlevő Krisztus
Kaposvár 0 Négy oltár, a város négy szegletében. A négy evangélium szövege áldás mind a négy égtájnak. Ebben áll az Úrnapi körmenet misztériuma. Voltaképpen azt a mozdulatot nagyítja fel a körmenet, ahogy a szentségi áldáskor a pap kezébe veszi az ostyát - Krisztus Testét - s a mozdulatával a szentségi áldásba befoglalja nemcsak a jelenlévőket, de egész közösségünket, végső soron az egész földkerekséget. Forrás: kapospont.hu
Az úrnapja az eukarisztia - vagyis az oltáriszentség - előtt tisztelgő katolikus főünnep, teljes nevén az Úr Testének és Vérének ünnepe. Magyarországon a húsvéti időt lezáró pünkösd vasárnap után két héttel tartják.
Hazai megünnepléséről az első adatok 1292-ből és 1299-ből származnak. Az 1501-es budavári körmeneten részt vett II. Ulászló király is. A középkori leírásokból világos, hogy a körmenet elsősorban áldó szertartás volt. A négy oltárnál azért állt meg, hogy a város vagy falu négy körzete felé, s ezen keresztül a földkerekség négy világtája felé elvigye az oltáriszentség áldását.
A négy állomáson manapság az oltáriszentségről szóló négy evangéliumi szakaszt hallunk. A legújabb időkig azonban a négy stációban a négy evangélium kezdetét olvasták fel, s ennek is megvolt a maga nagyon mély, misztikus mondanivalója.
Úgy tartják: ilyenkot maga Krisztus jelenik meg városunk északi, keleti, déli, nyugati végében, hogy megáldja a körmenet résztvevőit, s vele megáldja egész városunkat.
Úrnapján Jézus kilép a templomból, hogy érzékelhetővé tegye: mindennapunkban is a hívekkel akar lenni, s meg akarja áldani minden ügyünket.
