„Magyarságunk megőrzése elsődleges kötelességünk” – Trianonra emlékeztek Sárospatakon
A sárospataki református templomban tartották a nemzeti összetartozás napjának országos záróeseményét június 4-én, szombaton. Az emléknapot még tavaly májusban iktatta törvénybe az országgyűlés, amely kinyilvánítja a magyarság minden tagja és közössége részére az államhatárok feletti összetartozás valóságát. Forrás: tirek.hu / Kojsza Péter. Fotó: Rácsok András
„Nekünk, magyaroknak az egyetemes emberiség iránti elsődleges kötelességünk az, hogy magyarságunkat megőrizzük, kimunkáljuk, felmutassuk” – fogalmazott Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, aki hozzátette, „ez csakis akkor lehetséges, hogyha szembe tudunk nézni történelmünkkel, és levonjuk belőle a tanulságokat.” A kereszténydemokrata politikus beszédében azt mondta, bár széttéphették Magyarországot a külső és belső ellenségek, de a magyar nemzet szellemi és spirituális egységét soha nem tudták, és nem is tudják széjjeltörni. A kormányfő-helyettes szerint a magyar nemzet egy háromlábú székhez hasonlítható, melynek „egyik lába az anyaország, a másik az elszakított területeken élő magyarság, a harmadik pedig a világban szétszóródott magyarság, ha bármelyik láb eltörik, a szék is széttörik.” Semjén Zsolt a Trianon okozta sebek begyógyításának fontosságát hangsúlyozta, a folyamat meghatározó állomásaként a nemzet közjogilag történő egyesítését említette.
Aros János Sárospatak polgármestere köszöntőjében úgy szólt, hogy „a település történelmi és kulturális múltja adott erőt arra, hogy összeszorított fogakkal bár, de tudomásul vegyük az elfogadhatatlant, a történelmi Magyarországot szétdaraboló trianoni békediktátumot.” A polgármester Karinthy Frigyes szavaival emlékezett a magyarság legnagyobb tragédiájára, majd kiemelte, hogy bár területeinket elcsatolhatták, de el nem választhattak minket egymástól. „A sárospataki harangok ma már a nemzeti összetartozást jelképezik, amelynek csillaga eddig is köztünk volt és velünk él” – jelentette ki Aros János.
„Akik az Istent szeretik, azoknak minden a javukra szolgál”
Az ökumenikus istentiszteleten a Református Egyház részéről Csomós József tiszáninneni püspök hirdette Isten igéjét a Róm 8:28 verse alapján. „Nehéz kimondani ezt a mondatot, amikor a halál árnyékának földjén jár egy nemzet, mégis ennek a mondatnak az igazi súlya nem a sikerek csúcsán, hanem a mai napon érződik” – fogalmazott Csomós József, aki az országgyűlés által hozott törvényre hivatkozva elmondta, az országok kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködésének kiindulópontja csakis az egyén szabadsága lehet. A püspök kiemelte, hogy a jövendő nem körülöttünk, nem a gazdaságban és a politikában, hanem bennünk születik, „abban a szabadságban, ahol az ember szívére és lelkiismeretére hallgatva dönt és választ utat a jövendő felé.” Igehirdetésében azt is hangsúlyozta, hogy az egyén szabadságában mindössze két út létezik, az élet és a halál, az áldás és az átok útja, „azoknak pedig, akik az Istent szeretik, minden a javukra szolgál, mert ők megtalálták az Úr útját.”
Az ökumenikus istentiszteletet követően a Zempléni Lovas Egyesület lovasainak kíséretében díszmenet indult az Iskolakertben található Trianon emlékoszlophoz, amely előtt koszorúzással és néma főhajtással emlékeztek a trianoni tragédia következtében országhatáron kívül rekedt honfitársainkra.
Az Európa Rádió interjúi itt hallgathatóak meg:
