Tízezer zarándok vett részt a Mátraverebély-Szentkút katolikus kegyhely főbúcsúján
Mátraverebély-Szentkút – Idén közel tízezer zarándok vett részt Mátraverebély-Szentkút főbúcsúján, az augusztus 14-ei ünnepi szentmisén, amit Bábel Balázs kalocsai érsek celebrált. A hívek sokasága napokon át megtöltötte a gyóntatóudvart, az ünnepi misére pedig a szabadtéri liturgikus teret körülvevő domboldal is egy nagy bazilikává vált. Forrás: Magyar Kurír / Kálmán Peregrim
Augusztus 12. és 15. között mintegy tizenötezer ember látogatott el nemzeti kegyhelyünkre: négyszáz gyalogos zarándok, közel kétezer határon túli hívő, Magyarország minden vidékéről különféle csoportok érkeztek ezekben a napokban a búcsújáróhelyre. Az éjszakai virrasztás keretében körülbelül ezer hívő volt jelen a zsolozsmán, a keresztúton és a kora reggelig tartó népi áhítaton. A napok során külön imaalkalma volt a kegyhely szomszédságban táborozó cigányoknak; a búcsús csoportok egymás után járultak egy-egy rövid fohászra a kegyszobor elé. Többek hálatáblát, adományokat hoztak, így akarván kifejezni hálájukat a Magyarok Nagyasszonyának az imameghallgatásokért és a gyermekáldás ajándékáért.
A zarándokhely életének középpontjában a bűnbánat szentségében való részesülés gyakorlatának elmélyítése, az Eucharisztia ünneplése és a hit igazságainak megismertetése áll. Ez jellemezte a főbúcsú programjait is. Az érkező hívek három napon át folyamatos gyóntatásra találtak; általánosan 15, vasárnap délelőtt 23 pap látta el e szolgálatot. A bűnbánók szűnni nem akaró sora már önmagában jele volt a zarándokhagyomány megújulásának.
A főbúcsú napján Nemeshegyi Péter jezsuita katekézisében egy japán pap-költő éneke alapján beszélt Mária üdvösségtörténeti szerepéről.
Nagyboldogasszony-napi katekézisében Kerényi Lajos piarista szerzetes a fiatalság sebzettségére hívta fel a figyelmet, és arra a felelősségre, amely a szülőkre hárul, hogy a társadalmi folyamatokkal szemben pozitív életeszményt mutassanak fel számukra.
Valamennyi zarándoknap csúcspontja az ünnepi szentmise volt, amelynek során az Egyház Anyjának „otthonában” Krisztusból táplálkozott a zarándokegyház. A főpásztorok – Bábel Balázs és Seregély István érsekek – prédikációikban a Mennyekbe Felvett Szűzanyára mint a remény csillagára irányították a hívek figyelmét. Máriára, akit körül vett Isten kegyelme, és aki annak jele, hogy a tiszta hitben, a hétköznapi életben való helytállásban és az Isten akaratát kereső életben beteljesednek az Úr Jézus szavai: „Atyám, azt akarom, hogy ők is, akiket nekem adtál, ott legyenek velem, ahol én vagyok, hogy lássák dicsőségemet, amelyet nekem adtál, mert szerettél engem a világ teremtése előtt.” (Jn 17,25).
A szentmiséket ünnepélyes körmenet követte, kérve Jézust, hogy szentelje és áldja meg zarándokainak minden útját. A processziót kísérő imádságok és énekek lehetőséget adtak arra, hogy a hívek a magyar családokért imádkozzanak, és hálát adjanak mindazokért az ajándékokért, amelyeket itt 2006-tól, a búcsújáróhely nemzeti kegyhellyé nyilvánítása óta kaptak.
A főbúcsú napjaiban különösképpen is tapasztalható volt, hogy a nemzet „belakta” kegyhelyét, ami örvendetes visszaigazolása mindazon törekvésnek, amelynek eredményeként 2006-ban Mátraverebély-Szentkút lett a magyarság Szűzanya-tiszteletének egyik központja.
