Református egyház: Csupán néhány apró lépést kellene megtennünk

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Egyházi Kapcsolatok Főosztálya és a Zsinati Missziói Iroda támogatásával október 11-13. között a megtartott konferencia fő célkitűzése a szórványokban szolgálók ismerkedése, tapasztalatcseréje, örömeinek és gondjainak megosztása volt.

Meghatározni a tennivalókat

„Megdöbbentő, hogy mennyien nem tudnak ma a szórványgyülekezetek helyzetéről, egyházunk valóságos állapotáról” – vélekedik Kósa István szanki lelkipásztor, az esemény főszervezője. „Természetesen nem lehet célunk az összes probléma megoldása egyházunk életében, csupán néhány apró lépést jó lenne megtennünk” – írja a konferencia meghívójában. Ennek érdekében, mint fogalmaz, lehetőséget kell keresni, hogy ne csak a szórványokról szóló információk juthassanak el könnyebben a többséghez – akár új média-megjelenési formákat is keresve –, hanem a szórványokban élők is könnyebben juthassanak információhoz.

A tennivalók meghatározása során a Kárpát-medencei egyházkerületek reformátussága képviseletében érkező közel negyven résztvevő a szórványgyülekezetek helyzetének megismertetését, Szórványügyi Tanácsadó Testületet létrehozását, a szórványokkal kapcsolatos szabályozás újragondolását és a lelkészek lelkigondozásának hatékony megoldását tartotta a legsürgetőbb feladatnak a gazdasági, jogi, lelki és média munkacsoportban zajló beszélgetésekben.

Konkrét javaslatok születtek

A konferencián megfogalmazott javaslatok szerint a továbblépéshez szükséges egyik legalapvetőbb feladat a szórványgyülekezetek helyzetéről készítendő, a népszámlálási adatokat is felhasználó „alapos, egységes és részletes” felmérés. Ennek alapján kellene egyházmegyei szinten a helyi sajátosságokat figyelembe vevő szórványmissziós programnak elkészülnie. Mindehhez az is szükséges, hogy legyen minden egyházmegyében és egyházkerületben szórványügyi felelős.

A Magyarországi Református Egyház Zsinati Missziói Bizottsága – a konferencián résztvevő bizottsági tagok kezdeményezése nyomán – szórványügyi tanácsadó testületet hoz létre, amelynek feladata a tervek szerint az lesz, hogy figyelemmel kísérje és segítse a szórványmissziós programok megvalósulását. A konferencia résztvevői azt javasolják, hogy ehhez hasonlóan a Generális Konvent is hozzon létre szórványüggyel foglalkozó testületet. A konferencia jogi munkacsoportja a javasolt felmérés alapján és a szórványügyi tanácsadó testületek munkája nyomán szükségesnek tartja az egyházközségekkel és szórványokkal kapcsolatos szabályozás újragondolását is.

A média munkacsoport a „látni és látszani” jelmondatból kiindulva egyebek mellett egy úgynevezett „szórvány-háló” program létrehozását kezdeményezi, egy olyan internetes felület kialakítását, amely megkönnyíti a tájékozódást, kapcsolattartást, információcserét és a programok megvalósítását. A munkacsoport javasolja „Szórványgyülekezetek éve” kijelölését az egyház tematikus évei sorában, valamint elhatározta egy Kárpát-medencei református szórványgyülekezetekről szóló könyv megszerkesztését és kiadását.

Javulást hozhat

A konferencia jó lehetőséget teremtett arra is, hogy a már meglévő jó példákra, működő modellekre irányítsa a figyelmet, ezek továbbgondolását és beépítését javasolva az egyházi törvények megalkotása során is. A sárospataki példa alapján fontos lenne például, hogy az egységes teológiai képzés rendszerében kapjon figyelmet a kis- és szórványgyülekezetekben való szolgálat megismertetésére. Egyre sürgetőbbnek tűnik továbbá a lelkészek lelkigondozásának hatékony megoldása. Ennek egyik lehetséges eszköze a „szombatfélév” rendszerének kidolgozása és megvalósítása lehetne a Budapest-Északi Egyházmegyében már meglévő gyakorlat alapján. A gazdasági és agrárszociális munkacsoport résztvevői a Kárpát-medencei magyar reformátusság együttműködésében rejlő lehetőségek közül többek között az „Egyháztáji” gazdálkodási program kiterjesztésére hívták fel a figyelmet.

„Néhány témát választottunk ki a sok-sok mindenből, hiszen egyszerre és teljesen mindent úgysem tudunk megoldani” – összegezte a konferencia tapasztalatait Kósa István. „Egyrészt olyat, ami talán égető szükség, ezért fontos, másrészt olyat, amiben esetleg valami olyan ötlettel, javaslattal tudunk egymásnak segíteni, ami meg is valósítható és segítséget, javulást vagy változást hozhat a szórványgyülekezetek életében.”