Összefogásból: jeles

Az EU-konform, gyönyörű játékparkot Szabó István református püspök avatta fel szeptember 16-án. Igazi örömünnep volt ez a nap a jelenlévőknek: a kicsik boldogságát látva az építők és az adományozó gyülekezeti tagok együtt örültek, mert érezték, hogy szeretettel, összefogással nemcsak egy játszóteret, de Isten országát is építették.
A terveket Balla Gábor faszobrász – a Millenáris Park Zöld Péter játszóterének egyik megálmodója – készítette, ő vezette a játszótér építését is. Az összegyűlt adományokból csak az alapanyagokat és a tereprendezést kellett finanszírozni, mert a kivitelezést önkéntesen, igazi közösségi megmozdulásban négy hétvégén át végezték a környékbeli református gyülekezetek tagjai.
Az építés nagy részét a Szilágyi Dezső téri Budai Gyülekezet tagjai végezték, nekik már tapasztalatuk is volt: tavaly az egyik házi csoportjuk szolgálatként a vajdasági Péterrévén épített egy bárkát az ottani gyerekeknek. Hozzájuk csatlakoztak a Pasaréti és a Budahegyvidéki gyülekezetek tagjai és az óvodások szülei is, így közel hetvenen-nyolcvanan jöttek el segíteni a négy hétvége alatt, míg elkészült a teljesen egyedi, kézműves játszótér, amelyen két fából készült szobrocskát is elhelyeztek. 
Sokuknak előtte semmilyen kapcsolata nem volt a Gyökössy óvodával, mégis fontosnak érezték, hogy akár rekkenő hőségben is összefogjanak, és együtt dolgozzanak az óvódások öröméért. Nemcsak erős férfiak, de olykor feleségeik is flexet ragadtak a csiszoláshoz, idős nénik süteményt sütöttek a dolgozóknak, fiúk édesapjuknak segítettek csavarozni, lányok édesanyjukkal együtt festették a játékszereket – ők talán mindannyian ismerték a játszótér megépítéséhez szervezett első jótékonysági koncert Teréz anyától származó mottóját: „Az életben nem tehetünk nagy dolgokat. Csak kis dolgokat tehetünk, nagy szeretettel."
Az augusztusi hétvégéken az építésben egymás számára sokszor ismeretlenek vettek részt: barátok, ovis szülök, különböző gyülekezetek tagjai, mégis összehozta őket a közös munka. Sokan elhozták családjukat, gyerekeiket is, így a családok összetartását is erősítette a játszótér építése. A Szilágyi Dezső téri lelkészek a játszótéren áhítatot is tartottak, de közülük többen festették is a játékszereket napokon át.A régi, elavult játszótér, amely egy lapályos területen állt, gyakran sáros volt, így nem volt ideális színtér a játékhoz. Az új játékudvar megvalósításának ötlete mellé állt Rajkai Zoltán színművész és Kubina Péter nagybőgőművész – maguk is ovis szülők –, valamint Vitályos Balázs zongoraművész, akik jótékonysági előadói esteket szerveztek, hogy azok bevételeiből, továbbá egyéni adományokból megépíthessék az akácfából készült házikókat, rámpákat, mászókákat.
A szervezők nem véletlenül írták ki egyedül azt a mondatot a játszótér táblájára, hogy a Jó Pásztor játszótér testvéri összefogásból épült, mert ez fejezte ki mindennél jobban, hogyan lehetett a semmiből létrehozni egy gyönyörű játszóteret. A táblán még ez is szerepel: Soli Deo Gloria, és ezt is mindannyian szívük mélyéig átélték: Isten nélkül lehetetlen lett volna, hogy hetven-nyolcvan ember összefogjon és a megvalósításhoz szükséges pénzösszeg is összegyűljön.