Krisztussal a magyar egészségügy szolgálatában

Jávor András, a tárca közigazgatási államtitkára méltatta a keresztény orvosok, egészségügyi dolgozók szerepét mai, sok gonddal küszködő hazánkban, amely elkötelezetten a megújulás, a radikális erkölcsi tisztulás útjára kíván lépni.  Fontos szerep jut nekik, hiszen a krisztusi szeretetet sugározva végzik a gyakorlatban is feladataikat; szolgálatként, a beteghez odahajolva, küldetésszerűen – mutatott rá. Ugyanakkor mindennapos belső lelki küzdelem elé állítja őket a lépten-nyomon felvetődő kérdés: hogyan egyeztethetők össze a hit alapigazságai, erkölcsi alapelvei és a napi gyakorlattal a mai egészségügyben?

Ma, amikor kétharmados politikai többséggel hatalomra került egy, a keresztény eszmerendszerhez közel álló politikai erő, benne egy kereszténydemokrata párttal, amely nyíltan vállalja a keresztény értékeket, fel kell mérnünk – hangsúlyozta –, mit tudunk tenni, hogy a keresztény értékek érvényre jussanak. Tapasztaljuk, hogy a politikai többség nem jelent etikai többséget is. Az etikai értékekről nincs igazi egyetértés – utalt példaként az abortuszról, a mesterséges megtermékenyítésről vagy az eutanáziáról vallott különböző felfogásokra. Fel kell idéznünk, Jézus hogyan kommunikált, hogyan foglalkozott az eltérő, nemegyszer ellenséges erőkkel. Nem szabad az ítélkező egyház szerepében fellépni – hangsúlyozta. Jézus leült a vámosokkal étkezni, megszólította a házasságtörő asszonyt, a bűnösökért keresztet vállalt. Ennek  a megbocsátó krisztusi szeretetnek kell jellemeznie a keresztény orvosokat is, amellett, hogy elveiket nem adják fel. Ezzel kapcsolatban II. János Pál pápa Humanae vitae kezdetű enciklikáját idézte, amely a kis lépések szerepét emeli ki a misszióban.

 A konferencia előadói között Velkey György, a Magyar Kórházszövetség leendő elnöke a Semmelweis tervet mutatta be a keresztény értékek tükrében; Ferencz Péter, a KOMT elnöke a gyógyításban a gondviselés szerepéről elmélkedett. Böjte Csaba testvért elfoglaltságai miatt a Dévai Szent Ferenc Alapítvány világi elnöke, a kollégiumok igazgatója, Karda Róbert képviselte, aki elsősorban az Erdély-szerte létrehívott falusi napközi otthonok és a kollégiumok szerepéről és a szeretet befogadó, gondoskodó, tisztító erejéről szólt.

Előadást tartott még Papp Magor a fiatal orvosok külföldi migrációjának fenyegető következményeiről és megállításának lehetőségeiről, Nagy Zoltán professzor az agykutatásról hívő szemmel, Pászthy Bea a kiégési szindrómáról, Mód Miklós korábbi devecseri plébános pedig a vörösiszap-katasztrófa során megnyilvánuló szeretet sodró erejéről. Szó volt a családorvoslás jelentőségéről, a református diakóniai szolgálatról és arról, hogyan válik-válhat a munka szinte mindennapos istentiszteletté, illetve hogy mit tehet egy orvos a maga területén a magyar egészségügyért.

 A társaság ökumenikus szemléleténél fogva a tanácskozást református istentisztelettel nyitották meg, és szentmisével zárult. Az egyes napokon reggel protestáns lelkészek imádságával és fiatal zenészek istendicsőítésével kezdődtek az előadások. Steinbach József, a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke igehirdetésében a jószolgálatra való felkészülésről beszélt. Márfi Gyula veszprémi érsek pedig a szenvedés testi-lelki értelméről, rámutatva: a kórház is szentéllyé válik, amikor a szenvedő Krisztus ott van a beteg személyében, a gyógyító Krisztus pedig az orvosok személyében.