Közös tanévnyitót tartottak a roma szakkollégiumok: új cigány értelmiséget nevelnek – A Magyar Kurír beszámolója

Nem a békés egymás mellett élés, hanem az egymásért élés kötelező a keresztények számára – emelte ki beszédében Balog Zoltán, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára a Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat évnyitóján, a kispesti Jezsuita Roma Szakkollégiumban. Tudni valamit és megtanulni ugyanazt nem azonos – mondta – Nem ugyanaz tudni, illetve megtapasztalni a cigány lét nehézségeit. Egy közösséghez, egy nemzethez tartozunk magyarok és cigányok. Mindenki sosem lesz szövetséges, de szükség van szövetséges magyarokra. Hozzátette: a négy intézmény létrejöttéhez a kormány százmillió forinttal járult hozzá.

A jezsuita rend Budapesten, a görög katolikus egyház Miskolcon, a református egyház Debrecenben, az evangélikus egyház pedig Nyíregyházán nyitotta meg a maga szakkollégiumát. A kormány és az felekezetek közt létrejött megállapodás szerint kormány a megalakuláshoz nyújt támogatást, valamint ösztöndíjat biztosít majd a hallgatói számára. Az államtitkárság a márciusi megállapodás szerint „a folyamatos működés biztosítása céljából szakkollégiumi normatíva kidolgozását tervezi”.

Az ökumenikus istentiszteletet követően Forrai Tamás jezsuita tartományfőnök köszöntő beszédében elmondta: a Jezsuita Roma Szakkollégium kispesti épülete, ahol nemrég még a huszadik tanévét megkezdő, a Párbeszéd Házába költöző Szent Ignác Szakkollégium működött, a rendszerváltás előtt munkásőr laktanya volt, és az Antall-kormány pályáztatta meg. Rámutatott: az előző húsz évben nem sok olyan együttműködés volt, mint a mostani, hogy egy társadalmi kihívásra egyszerre, összehangoltan, együttműködve válaszoljanak a keresztény felekezetek. Hozzátette: terveik szerint jövőre Péccsel és Szegeddel bővül a roma szakkollégiumi hálózat. Megjegyezte: ez csak a jéghegy csúcsa, hiszen eleve egyetemen tanuló romákat vesznek fel ezekbe az intézményekbe. (Székely János cigánypasztorációs püspök szerint az egyetemi, főiskolai hallgatók elenyésző, 2-3 százaléka roma, ugyanakkor ez Európában kimagasló arány). Emiatt szükségesnek látja, hogy később középiskolai kapacitásokkal is bővüljön a kínálat. Ugyanakkor a roma szakkollégiumok segíthetnek megteremteni egy olyan cigány értelmiségi közösséget, akikre már lehet számítani a további munkában.

Amikor a Párbeszéd Házában megbeszélésre gyűltünk össze, Forrai Tamás megkért, hogy fohászkodjam a Szentlélekhez. Azt kérdeztem: hát ekkora a baj, hogy egy jezsuita egy református püspököt kér meg, hogy imádkozzon? – mesélte beszédében Bölcskei Gusztáv református püspök. Szavai szerint Forrai Tamás igennel felelt. Mint mondta, a felekezetek útjainak közelednie kell egymás felé.

Gáncs Péter evangélikus püspök úgy fogalmazott: a keresztényeknek az együttműködés szigeteinek kell lenniük az együttműködésre képtelen tengerben. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az ünnepségen elhangzó magyar és cigány himnusz egyaránt áldásért fohászkodik.

Balog Tibor Miskolról érkezett a megnyitóra, az ottani görög katolikus roma szakkollégium hallgatója, a miskolci egyetem bölcsészkarának politológia szakára jár. Gagyi Norbert úgyszintén Miskolcról jött, ő mérnök-informatikusnak tanul. Mint elmondták, családias a hangulat a miskolci kollégiumban, az elmúlt pár hétben kialakult a közösség, megismerték egymást a kollégisták. Van több gólya is, akiknek az egyetemi beilleszkedését segíteni tudják a felsőbb évesek. Hozzátették, nem okozott nagy nehézséget az egyetemi és a szakkollégiumi kötelességek összeegyeztetése, a kollégiumi órarendet az egyetemihez igazították, számos óra hétvégére került. A szakkollégiumban nyelveket is lehet tanulni. Norbert angolt szeretne tanulni, míg Tibor németet, mivel az egyetemen spanyolt tanul.

Forgács István, a debreceni református roma szakkollégium tanácsadója és tanára a Magyar Kurírnak úgy fogalmazott: régóta szükség volt ezekre a szakkollégiumokra, a négy fenntartó mögött pedig ott van az ezek működtetéséhez szükséges infrastruktúra is. Átlagban mindegyik 15-20 fővel indul, az első év pedig kísérleti évnek tekinthető. Fontos, hogy a roma fiatalok új szemléletet ismerhetnek meg. Kifejtette: a roma értelmiségiek a közéletben nem a kor kívánalmainak megfelelően jelennek meg, hiszen egyfajta protestmagatartás jellemzi őket, állandóan a sértettség szólal meg belőlük. Nagyon hiányoznak azok, akik jobban értik a többségi társadalmat, a többségi társadalom elvárásait, és így a roma közösségeket is ilyen irányba tudják terelni. A szakkollégiumból kikerülő cigány értelmiségiek olyanok lehetnek, akiket a többségi társadalom sem protest-értelmiséginek lát majd, hanem olyanok, akik ha azt az össztársadalmi érdekek megkívánják, akár a saját roma közösségükkel is szembe mennek.

Forgács István szerint ugyanis a roma közösségekből hiányzik az egészséges feszültség, az előbbre vivő konfliktushelyzet. A szakkollégium végzettjei akár a közéletben, akár helyi szinten, a saját közösségükbe visszatérve is modernebb szemléletet képviselhetnek. Az integráció és asszimiláció kérdéséről kifejtette: számtalanszor tapasztalja, hogy asszimiláció nélkül sikerül integrálódnia cigányoknak a többségi társadalomba úgy, hogy a családjukban megjelent egy nem cigány fél. A vegyesházasságokban a cigány fél sokkal elfogadottabb, mint máshol. „Meg tudtam tartani a saját egészséges cigány identitásomat nem roma feleségem mellett” – fogalmazott. – Hogy az asszimiláció jó vagy rossz, az el nem dönthető vita. Az egészséges asszimiláció sok mindenben segíthet. Itt egészséges asszimiláció alatt azt értem, hogy valaki úgy olvad be a többségi társadalomba, hogy nem kell megtagadnia a saját cigányságát. Nem szabad, hogy erőszakolt dolog legyen.

Kapcsolódó cikkek:
Roma szakkollégiumokat indítanak az egyházak
Interjú Székely János cigánypasztorációs püspökkel
Székely János: Cigány népismeret (könyvismertető)