Fókuszban az Európai Roma Stratégia
Közösen kell gondolkodnunk a cigányság kontinentális méreteket öltött problémájáról. A megoldáshoz össztársadalmi összefogásra van szükség, az integráció elengedhetetlen – fogalmazta meg a Cigány Tudományos és Művészeti Társaság szervezte XXI. Nemzetközi Tudományos Konferencia. A konferencia egyik tematikus blokkja az egyházak és a cigányság kapcsolatának vizsgálatáról szólt. Forrás: Magyar Kurír / Trautwein Éva
A Cigány Tudományos és Művészeti Társaság nemzetközi tanácskozása 2011. október 6-9. között az Európai Roma Stratégia megvalósításának lehetőségeivel foglalkozott azoknak a tapasztalatoknak a tükrében, amit 20 éves működésük alatt társaságuk különböző együttműködései révén felhalmozott. A 2011 júniusában elfogadott uniós keretrendszer összefoglalja a cigányság felzárkóztatását célzó intézkedéseket, nemzeti szintű programokat. Öt pillérre – emberi jogok, oktatás, foglalkoztatás, lakhatás, egészségügyi helyzet – alapozva fogalmazza meg a felzárkóztatás irányelveit.
A konferencián áttekintették a felzárkóztatás és az oktatás, a tehetséggondozás helyzetét, beszámoltak a határon túli cigány közösségek életéről. Nagy hangsúlyt kapott az egyházak szerepvállalása a cigányság felzárkóztatásában, megvilágítva, hogy az egyes egyházak saját karizmájukból eredően miként tudják leginkább megközelíteni a cigányságot. Kiemelt szerepet kapott a konferencia programjában kultúra, a Cigány Tudományos és Művészeti Társaság szerint a sajátos cigány kultúra fontos eszköz lehet a többségi kultúrához, társadalomhoz való kapcsolódás szolgálatában.
A tanácskozás számba vette az egyes területek, így az oktatás, gazdaság, felzárkóztatás, autonómia problémáit. Az ország minden részéből és a környező országok roma közösségeiből érkeztek előadók. Megszólaltak a határon túli – szlovákiai, erdélyi, ukrán és délvidéki – partnerszervezetek szakemberei, valamint a cigányság nemzetközi szintű szervezeteinek képviselői.
A konferencia egyik témacsoportja az egyházak és a cigányság kérdésével foglalkozott. Székely János püspök Boldog Ceferino a romák védőszentje és példaképe címmel egy szeretetreméltó, példamutató, életbölcsességgel megáldott ember képét rajzolta meg, rámutatva annak a fontosságára, amivel egy szent, egy nagyszerű ember hozzá tud járulni egy vallás gyökeret veréséhez egy nép életében. Számos példát idézett arra, miként állt a cigányság a magyarság mellé fontos történelmi pillanatokban. Fontos lenne ezt felmutatni – hangsúlyozta a püspök, aki kifejezte vágyát, hogy létrehozzunk egy közös ünnepet Magyarországon, „ahol együtt ünnepelnénk, nem a holokausztot és nem a negatív dolgokat, hiszen hála istennek közös történelmünk nagy része nem ezekből áll. Ez a hatszáz év sokkal inkább szól a békés egymás mellett élésről a kölcsönös segítésről, hősies odaadásról. Ezt a hatszáz évet lehetne ünnepelni”.
Kocsis Fülöp görögkatolikus püspök előadásában azzal a kérdéskörrel foglalkozott, mely számára a cigánypasztorációban kiemelkedő fontossággal rendelkezik, ez a szertartások szerepe. A szertartás olyan energiákat közvetít, mely képes átformálni a benne részt vevők lelkét, életét. A cigányság a maga természetes vallásosságával rengeteg szertartásosságot hordoz, természetes fogékonyság él benne minden iránt, ami színes, mozgalmas. Könnyen megszeretik azt, ami egyszerre vonja be a testet és a lelket. „Nekünk papoknak az a dolgunk, hogy az adott szokásokat, a természetes Istenre való fogékonyságot megkereszteljük, keresztény tartalommal töltsük meg, Krisztust állítva a középpontba” – mondta Kocsis Fülöp, hangsúlyozva, hogy akkor érhetünk el eredményt, ha a missziót végző emberek maguk is személyes kapcsolatban vannak Istennel.
Hadházy Antal református lelkész, főiskolai tanár az európai roma stratégia kapcsán az egyházak lehetőségeit vette számba. Előadása kritikus szembenézés volt azzal, miként tudnak élni ezekkel az egyházak. Rámutatott a kiváló adottságokra, hiszen az egyházak a legnagyobb emberi szerveződést jelentik az országban, jók az infrastrukturális lehetőségeik. Feltette a kérdést, vajon tudunk-e élni lehetőségeinkkel és kritikával szólt gyengeségeinkről. Az egyháztagok többségében nem tudatosult, hogy a cigányok integrálása az egyház jövőjének egyik biztosítéka. „Sokan adósok vagyunk, nem értékeljük megfelelő módon a cigány kultúrát. Gyakorta az egyháztagokban erősebb a cigány emberekkel szembeni előítélet, mint a nem egyháztagokban” – mondta. Hangsúlyozta, a cigányokhoz való hozzáállásában mérhető a keresztyén hit, és az egyháztagok felelősségére emlékeztetett arra, hogy a cigány misszió Istentől kapott feladat.
Zárug Péter Farkas politológus, újságíró Integrációs kényszerek Közép-Kelet Európában címmel arra mutatott rá, hogy egész Európában kényszer az integráció, ez mind a többségi, mind a kisebbségi társadalom elementáris érdeke, ezt Európa népesedési helyzete indokolja. Közép-Európa születési rátája 1,4-1,6 közötti, alacsonyabb, mint amennyi önmaga reprodukáláshoz szükséges lenne. A cigányság születési rátái teljesen más képet mutatnak, 3 és 4 közötti az átlag. Ezért kell szembenézni az integrációs kényszerrel, melynek megvalósulása attól függ, képes-e a többségi társadalom belátni, hogy ez közös érdek. Ez a belátás ma még teljesen hiányzik. Holott Magyarország érdeke, hogy állampolgárai legnagyobb részét bármi áron ki kell emelje a mélyszegénységből és be hozza a munka világába, hiszen az biztosítja az állami infrastruktúra fennmaradását.
Lentner Csaba közgazdász elméleti szinten tárgyalta a roma stratégia esélyeit az átalakuló hazai és európai környezetben. Farkas Csaba László programszervező, gazdasági szakértő a békés megyei felzárkóztató-foglalkoztatási programokat mutatta be.
Az 1990 decembere óta működő Cigány Tudományos és Művészeti Társaság tevékenységének központját olyan nemzetközi tudományos tanácskozások jelentik, melyek bemutatják a cigányság értékeit, társadalmi és gazdasági helyzetét, azokat a kezdeményezéseket, melyek európai szinten is jelentősen előmozdíthatják a romák integrációját. Ennek során széleskörű kapcsolatrendszert alakítottak ki mind bel- mind külföldön roma témában érintett szervezetekkel, intézményekkel. Fő küldetésük a cigányság kulturális értékeinek képviselete. „A roma stratégiának egy olyan szegmensét szeretnénk jobban kiemelni, amiről kevés szó esik: ez a kultúra és a kulturális autonómia kérdése. Meggyőződésünk, hogy hiába adunk kenyeret, mert a cigány emberek kultúra és lélek nélkül nem tudnak élni. A kenyeret megeszik, és nincs tovább. A cigányság ma nagyon megosztott, köszönhetően az elmúlt húsz év politikai manővereinek. Ezek nemcsak a többségi társadalmat fordították szembe a cigánysággal, hanem a cigányságon belül is sikerült érdekellentéteket szítani. Ez néhány csoport számára nagyon jól jövedelmező politikai üzlet, amit a mai napig űznek. Mi azt valljuk, hogy a kultúra összeköt bennünket – mondta Fialovszky Magda, a civil szervezet művészeti igazgatója. Iskolákba, művelődési házakba járnak, pedagógiai műhely alakult ki körülöttük. Felkeresték az ország valamennyi cigánytelepét. Kapcsolatot ápolnak az egyházak cigány missziós csoportjaival. Fontosnak tartják ezt az együttműködést, mert az egyházak sokat tudnak tenni mind a többségi társadalom befogadó készségének alakításáért, mind a cigányság közeledéséért. „Ha nincsen meg ez a lelkület, akkor akármilyen program nem ér semmit” - hangsúlyozta Fialovszky. Könyveik, a Közös Út című negyedéves ismeretterjesztő folyóiratuk a cigány kultúra, hagyományok, nyelvőrzés népszerűsítését segítik. Együttműködnek a roma szakkollégiumi rendszerrel, segítik az egyetemisták tanulmányi előmenetelét.
