Egy sor cigány közt egy református lelkész

A múlt héten mutatták be a Corvina könyvkiadó gondozásában megjelent Egy sor cigány című portrékötetet. A cím nem a cigánysor kifejezéssel való szójáték, hanem egy sokkal rémisztőbb rigmusból kiragadott sor: „Egy sor akác, egy sor fűz, egy sor cigány, egy sortűz.”

„Azt mondtuk, ha ilyen korban élünk, akkor legyen merszünk szembesülni ezekkel a sorokkal, és szegezzük velük szembe huszonnégy kortársunkat-honfitársunkat meg saját magunkat” – írja előszavában Závada Pál, aki a fotós Korniss Péterrel jegyzi a könyvet. A szerzők azt is fontosnak tartották hangsúlyozni, hogy huszonnégy cigány sorsot mutatnak be, de „büszkeségeink mindnyájan, mind ez a huszonnégy mai magyar. Mert ugyan ki vonhatná kétségbe a magyarságukat?”

A bemutatott cigányok között van polgármester (Nagy János), agrármérnök (Farkas Tibor), biológus (Orsós Zsuzsanna), rendőr zászlós (Rostás Ottó), énekes (Szalóki Ági), jazz-zenész (Oláh Kálmán) és egy református lelkipásztor is, Tóth József.

„Ezt már hatodik osztályosan, Berekfürdőn, egy gyerekkonferencián eldöntöttem” – vallott a könyvben olvasható portrébeszélgetésben a gáborjáni lelkipásztor arról, hogyan választotta a lelkészi hivatást. Tóth József 1969-ben született a csengersimai határátkelő közelében található Gacsályon. Édesapja a helyi téeszben dolgozott kocsisként, növénytermesztőként, állatgondozóként, de a vegyszerezőknél és a pálinkafőzdében is. Emellett a család kiterjedt háztáji gazdaságot vitt.

Tóth József, mivel biztos volt lelkészi pályafutásában, a Debreceni Református Kollégiumban kezdte tanulmányait, az internátusi élet szigorú megkötöttségeit azonban rosszul viselte, ezért Csengerre iratkozott át. Ez a csavar sem okozott azonban törést a számára, és 1987-ben közel hibátlan felvételi vizsgát tett a debreceni teológián. „A teológia nekem jobban sikerült, mint a gimnázium, az évfolyamon ötödiknek-hatodiknak számítottam” – mondta a teológiai évekről, azonban később a jó tanulmányi eredmények ellenére meg kellett küzdenie a boldogulásért 1993-as végzése után.

Budapestre, a Zsinati Hivatalba egyházkerülete vezetése nem engedte el, féltésből, majd Hajdúhadházon próbálkozott sikertelenül a segédlelkészi állás elnyerésével. Végül Nagy Gyula biharkeresztesi lelkész tartott igényt segítségére a szomszédos Told és Ártánd gyülekezetei mellett. Tóth József végül lelkésszé szentelése után Gáborján és a mellette fekvő Szentpéterszeg református lelkésze lett, máig itt szolgál.

Tóth József vallott arról is, hogy a református egyház próbál nyitni a cigányok felé. Szerinte az lenne az optimális, ha az egyház nemcsak igét hirdetne, hanem a megélhetés feltételeit is megpróbálná megszervezni a cigányoknak. „Ha megvan a munka, akkor lehet azt mondani, hogy testvéreim, gyűljünk össze, legyen most igehirdetés” – mondta a gáborjáni lelkipásztor, aki aktív szerepet is vállal az egyház cigányok közt folyó munkájában: a szeptemberben elindult debreceni Wáli István Református Cigány Szakkollégium lelkésze lett.