Ányos Pál emlékére rendeztek konferenciát Veszprémben
Veszprém – Édes érzékenység címmel nemzetközi filológiai konferenciát rendeztek Veszprémben október 21-én Ányos Pál pálos rendi szerzetestanár, költő emlékére, születésének 255. évfordulóján a Pannon Egyetem várbéli központjában az egyetem és Veszprém város szervezésében. Forrás: Magyar Kurír / Toldi Éva
A tudományos tanácskozás célja a veszprémi egyházmegyei születésű, nagyesztergári Ányos Pál (1756–1784), a magyar szentimentalizmus jeles alakja, a romantika korai előfutára költészetének, munkásságának, alkotói stílusának, eszmeiségének, lírai nyelvének modern filológiai megközelítése, s bizonyos értelemben kultuszának újraélesztése. Ez utóbbi már 2007-ben megkezdődött a város, az MTA helyi szervezete és az érsekség támogatásával születésének 250 éves jubileuma kapcsán, amikor megemlékezést, irodalomtörténeti konferenciát szerveztek szülőhelyén, valamint Pápán, tanulmányainak egyik helyszínén a volt pálos, ma Türr István Gimnáziumban és Veszprémben, ahol egy ideig a piarista gimnázium növendéke volt, s ahol pályája véget ért, mikor egy végzetes betegség következtében sok szenvedés után 28 éves korában meghalt. A ferences templom kriptájában helyezték örök nyugalomra, a templom falán emléktábla idézi alakját.
Ányos irodalmi értelemben is kapunyitogató költészete még sok újdonságot rejteget, amelyhez a mostani konferencia is kutatási utakat szeretne felvillantani – hangzott el a tanácskozáson. Hazafias és az anyanyelv tiszteletében, ápolásában kifejtett munkássága jelentős, szemléletes fogalmazásával, képalkotó képzeletével, változatos versformáival mintha Csokonait készítette volna elő; de Kölcsey, Vörösmarty verseiben is fel-felvillannak vers- és szófordulatai – utalt rá Szörényi László, az ELTE Irodalomtudományi Intézet vezetője.
A konferencián Bíró Ferenc az ELTE Irodalomtörténeti Tanszékének professzora Ányos Pál nemzetfogalmát elemző előadásában kiemelte többek között azt a költő korában teljesen új szemléletet, amellyel a szinte transzcendens időben örökkön létező nemzetet felvázolta. Azt a nemzetet, amely az idő hatalmát legyőzi, s amelyet a hősök vére, az áldozatok, vértanúk, a hazáért életüket adó hősök tartanak meg a szellemi emlékezetben. A költő feladata, hogy a hősök emlékét ébren tartva verseivel közvetítsen a jelen és az örökkévalóság között. Az emlékezetben életre kelnek a holtak, s ezáltal elhomályosul az idő hatalma.
A tudományos ülésszak témái között szerepelt a költő családi és baráti körében fellelt levelezésének, birtokleveleknek levéltári kutatása során kirajzolódó teljesebb életút bemutatása Jankovics József irodalomtörténész (MTA Irodalomtudományi Intézet) révén; továbbá Szelistei Nagy László (Pázmány Péter Katolikus Egyetem) előadásában az Énekek könyve című gyűjteményes munkájának (imádságok, litániák) bemutatása, melynek kritikai újrakiadása már előkészületben van. Egyed Emese költő, egyetemi tanár (Kolozsvár, Babes-Bolyai Tudományegyetem) Ányosnak a költő Barcsay Ábrahámhoz fűződő kapcsolatát, barátságát elemezte; Demeter Júlia (ELTE Irodalomtörténeti Tanszék) Ányos és a magyar játékszín címmel vizsgálta meg a lírai életművet; míg Pintér Márta Zsuzsanna (Pannon Egyetem), Hermann Zoltán (Károli Gáspár Református Egyetem) és Brassai Zoltán író, középiskolai tanár Ányos lírájának a nőiséggel, a szerelemmel foglalkozó vonulatát állította fókuszba. A konferencián egy lírai összeállítás is elhangzott Ányos-művekből, Pozsgai Zoltán előadásában.
A rendezvény fővédnöke, Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes és Márfi Gyula érsek is megtisztelte a konferenciát, méltatva az irodalomtörténészek igyekezetét az újabb Ányos-kép, -kultusz megteremtésében. A konferencia résztvevői ellátogattak Nagyesztergárra is, ahol a szerzetesköltő szülőházánál tisztelegtek, és koszorút helyeztek el.
