A szikla, amelyre Szent István épített, maga Krisztus – Szentmise és Szent Jobb körmenet volt a Bazilikánál

Létrehozás: 2011. augusztus 22., 09:30 Legutolsó módosítás: 2011. augusztus 22., 09:33

Budapest – Erdő Péter bíboros, Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius és a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjai mutatták be a Szent István-napi szentmisét a Szent István-bazilika előtti téren augusztus 20-án 17 órakor. A szentmisén részt vett III. Senouda kopt pápa. Erdő Péter bíboros a szentmise kezdetén köszöntötte a megjelent közjogi méltóságokat, és a diplomáciai testület tagjait, élükön XVI. Benedek pápa új magyarországi képviselőjét, Alberto Bottari de Castello apostoli nunciust, valamint a testvéregyházak képviselőit. Forrás: Magyar Kurír

A szikla, amelyre Szent István épített, maga Krisztus – Szentmise és Szent Jobb körmenet volt a Bazilikánál

Fotó: MTI

Hitből fakadó örömmel és rendületlen tenni akarással ünnepeljük az idén országalapító királyunkat, Szent Istvánt – mondta bevezetőjében a bíboros. Hiszen támadhatnak viharok, megrázhatják válságok a társadalmat és a gazdaságot, de ” a szikla, amire Szent István épített, maga Krisztus. Ő az alap. Rá épülnek az apostolok és az egész ház, amely Isten népét jelképezi a történelemben.” Külön köszöntötte az idén fennállásuk 80. évfordulóját ünneplő  Katolikus Karitász képviselőit Mint mondta az  önkéntes emberi segítség olyan erő, amely reményt, állóképességet, optimizmust tud adni népünknek és helyi közösségeinknek.

A szentbeszédet Pápai Lajos győri megyéspüspök mondta. Szent István király 1000 évvel ezelőtt megalapította a magyar keresztény államiságot. Hitet adott, Egyházat szervezett, mindebből megszületett a magyar keresztény kultúra. És most azt kérdezzük: hogyan tovább? – tette fel a kérdésta győri megyéspüspök.  Mint az evangéliumban hallottuk, az okos ember sziklára épit, mert a sziklra épített ház állja a vihart, a szikla pedig Krisztus.

Beszédében szólt arról, hogy már több generáció nőtt fel rendszeres vallásos oktatás nélkül. A mai világban a legnagyobb kísértés a közömbösség, és a vallási szinkretizmus. Az emberből kiirthatatlan az Isten utáni vágy, de az ember istenkeresése is megváltásra szorul. Ezért  Isten is elindult, hogy megkeresse, elérje és megmentse az embert. A kinyilatkoztatás, fényében tudjuk, hogy az igazság Krisztusban van.

Aki Krisztusban felismerte az Isten Fiát, az Igazságot, az Atya Kinyilatkoztatóját aznem léphet vissza. Ugyanezt látjuk Szent István életében is. Ennek kell megjelennie a mai keresztények  életében is.

Az Igazság, azaz Jézus Krisztus követése ma sem könnyü, mondta Pápai Lajos. Belső és külső nehézségekkel egyaránt találkozunk. A belső nehézségeket mindenekelőtt  saját bűneink, mulasztásaink okozzák. Itt a megújulásnak egyetlen útja van: a mindennapi megtérés. Ezt szolgálja a Püspöki Kar által meghirdetett család-éve, a rendszeres hitoktatás, fiatalokkal, családokkal való foglalkozás, és annak tudatosítása, hogy rendszeres vasárnapi szentmise nélkül, a keresztség-bérmálás-házasság szentségeire való hívő készület nélkül nincs igazi keresztény élet és megújulás. Keresztény megújulásunkhoz munkásokra is szükség van. Különösen papi és szerzetesi hivatásokra – emelte ki.

A külső nehézségeket sem becsülhetjük le, hiszen ma is találkozunk a keresztényellenesség különféle formáival.  Fontos azonban, hogy vállaljuk és valljuk meg a saját meggyőződésünket, és ne féljünk – figyelmeztetett a püspök.

A Szent Jobb-körmeneten az ereklye előtt az Apostoli Szentszék által elismert szerzetes- és lovagrendek, az apostoli élet társaságai, valamint a plébániák zarándokcsoportjai vonultak. A körmenetben az idei évben fennállásának 80. évfordulóját ünneplő Katolikus Karitász mintegy 300 munkatársa és önkéntese – egységes öltözetben – együtt adott hálát a segélyszervezet által végzett több évtizedes szolgálatért.

A szentmisét egy megafonba kiabáló férfi zavarta meg. Az incidensre utalva Erdő Péter bíboros záró szavaiban úgy fogalmazott: az iménti eset arra késztet mindenkit, gondolkodjon el, milyen mélységek felett uralkodik az Isten, szerte a világban. Felidézte, hogy Lengyelországban 1971-ben egy hasonló vallási körmenetet atrocitással zavartak meg. Az emberek akkor azt kiabálták válaszként: „mi ezt is megbocsátjuk nektek".

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek
  • Küldés levélben