XVI. Benedek fogadta Belgium új szentszéki nagykövetét
Róma – Mivel célja a közjó, az egyház nem kér mást, mint hogy a lelkiismereti szabadság tiszteletben tartásával szabadon hirdethesse üzenetét, anélkül, hogy azt bárkire is rákényszerítené – hangsúlyozta a pápa Charles Ghislainhez intézett beszédében, aki bemutatta a pápának kormánya megbízólevelét. Forrás: Magyar Kurír
A Szentatya emlékeztetett Belgium fontos szerepére Európa közös ügyeinek terén. Rámutatott, hogy az ország kiemelkedő szerepet játszik az összetett helyzetek megoldásának keresésében. Ám hosszú távú eredmények eléréséhez az egyetértés nem korlátozódhat pusztán a dialektikai képességre, hanem az igazat és a jót kell keresnie – mondta.
XVI. Benedek üdvözletét küldte II. Albert királynak, és megemlékezett az országot idén sújtó két tragédiáról: egy liège-i épület összeomlásáról és a közelmúltbeli vasúti szerencsétlenségről. Felhívta a figyelmet az emberi lét törékenységére és arra, hogy védelmezéséhez hiteles társadalmi összetartásra van szükség, amely nem gyengíti a jogos véleménykülönbséget. A természetjogra alapozva védelmezni és segíteni kell az életet és az emberi méltóságot. Az egyház teljesen beépült a belga nemzet történelmébe és társadalmi szövetébe; számos nevelési, jótékonysági és szociális intézményén keresztül továbbra is aktívan hozzájárul a harmonikus együttéléshez. Az egyháznak mint intézménynek joga van hivatalosan kifejezni véleményét más személyekkel és intézményekkel együtt a közérdekű kérdésekben.
Beszéde végén a pápa megemlékezett Joseph de Veusterről, a keresztény szeretet példaképéről, akire büszkék lehetnek a belgák. Az ország papjaihoz, a katolikus közösséghez fordulva arra biztatta őket, hogy tegyenek tanúságot a hitről és azokról az értékekről, amelyek tiszteletben tartják az emberi természetet, és megfelelnek a személy legmélyebb és leghitelesebb lelki szükségleteinek.
Beszéde végén a pápa megemlékezett Joseph de Veusterről, a keresztény szeretet példaképéről, akire büszkék lehetnek a belgák. Az ország papjaihoz, a katolikus közösséghez fordulva arra biztatta őket, hogy tegyenek tanúságot a hitről és azokról az értékekről, amelyek tiszteletben tartják az emberi természetet, és megfelelnek a személy legmélyebb és leghitelesebb lelki szükségleteinek.
