Viták árnyékolják be a pápa szentföldi látogatását
Tel Aviv – Sokan feltételezték, hogy XVI. Benedek pápa május 8-15-i szentföldi körútja (Jordánia, Izrael, palesztin területek) alkalmat szolgáltat Izrael és a Szentszék számára azoknak a tárgyalásoknak a lezárására, amelyek már tíz éve folynak az Izraelben lévő egyházi vagyon státusáról – azaz adómentességéről. Forrás: Le Monde, globusz.net
Arról érkeztek hírek, hogy a tárgyalók szerint a találkozók üteme felgyorsult, „a lehető leghamarabb" egyezségre kívánnak jutni. Hiába: az április 30-án megtartott utolsó vegyesbizottsági ülés december 10-re tűzte ki a következő tanácskozás időpontját.
Még ha a két fél nem is ismeri el, ez a kudarc ránehezedhet az utazásra, amely politikai szempontból kényesnek ígérkezik a pápa számára. A Vatikán következetesen teológiai és szellemi utazásként mutatja be a körutat, de egyes diplomaták és vallási megfigyelők úgy vélik, hogy a jelképes térségekben teendő pápai látogatásra, amely immár a harmadik, amelyet egy katolikus egyházfő tesz ott, „a lehető legrosszabbkor" kerül sor.
Alig négy hónappal a gázai övezet elleni izraeli offenzíva után, amely több száz polgári áldozatot követelt, sok palesztin véli úgy, hogy a pápa látogatását az izraeli politika jóváhagyásaként lehet felfogni. Februárban mintegy negyven helyi keresztény személyiség levelet intézett a pápához azzal a kéréssel, hogy halassza el látogatását, mert azt „rosszul értelmezhetnék".
Fuad Tval, Jeruzsálem latin pátriárkája a Zenit katolikus hírügynökségnek adott április 22-i interjújában elismerte: „A Szentatya nehéz pillanatban érkezik – különösen a gázai háború után – egy nehéz térségbe, ahol nagyon érzékeny emberekhez látogat el. Valamennyien (zsidók, keresztények és muzulmánok) a legjobb szeletet óhajtják megszerezni abból a tortából, amelyet ez a látogatás jelent".
Musztafa Serif algériai értelmiségi, az Iszlám-katolikus Világfórum tagja, aki korábban látogatást tett a pápánál, szintén levélben fordult az egyházfőhöz, kifejtve, hogy „a keleti és a nyugati keresztények is sajnálják, hogy a látogatást nem mondták le" az izraeli hadsereg által Gázában elkövetett „bűnök" nyomán és azt követően, hogy Izraelben „egy olyan szektás jobboldal került hatalomra, amely a szélsőjobbal szövetkezett és ellensége a békének".
A pápa a február 10-i izraeli választásokra utalva kifejezte reményét, hogy a jövendő izraeli vezetők népüket „a nehéz, de nélkülözhetetlen megbékélés felé vezérelik (a palesztinokkal), ám Avigdor Lieberman, az új külügyminiszter rögtön beiktatása után kétségessé tette a békefolyamat folytatását.
A Le Monde rámutat végül, hogy a Williamson-ügy is árnyat vet a látogatásra, mivel az, hogy a pápa feloldotta a Holokauszt-tagadó püspök kiközösítését, annyira felháborította az izraeli vezetőket, hogy a Vatikánnak minden áron bizonyítania kell jóakaratát. A hivatalosan csak március 8-án megerősített izraeli utazás fenntartását is ilyen jelzésnek lehet tekinteni - és ilyen körülmények között valószínű, hogy a pápa a palesztinok ügyében sem mehet túl a kegyes szavaknál.
