Világhírű falusi passiójáték Oberammergauban
Oberammergaut, a bajor Alpokban, világszerte ismerik: tízévente az osztrák határhoz közeli falu apraja-nagyja passiójátékot mutat be és előadásaikra ilyenkor vagy félmillió hazai és külföldi néző sereglik a hegyek közé. A falu lakói közel 400 éve tettek fogadalmat: ha az Úr elviszi fejük felül a pusztító pestist, passiójátékok bemutatásával adnak hálát. A harmincéves háború után pusztító járványnak e fogadalom után – a hagyomány szerint – nem volt több halálos áldozata s az oberammergauiak azóta is előadják Krisztus történetét. Az ötezer lakos közül sok százan szerepelnek az előadásokon. Hírnevet szereztek vele – s persze a produkció jelentős bevételei sem elhanyagolhatók. Az elmúlt hét végén volt az első előadás, október 3-án lesz az utolsó. Forrás: 168 óra
A 17. sz.-ban még késő-középkori szövegeket adtak elő a bajor parasztok, később tudós bencés szerzetesek bevezették a barokk színház elemeit. Ezzel Oberammergau az ország passiójátékainak mintája lett – ilyen előadások ugyanis sokfelé voltak bajor földön. Akadt a 18. sz.-ban idő, amikor a választófejedelem betiltotta a játékokat, mondván, hogy a pórnép profán színháza méltatlan a tárgyhoz. A nyakas parasztok azonban ragaszkodtak fogadalmukhoz és felvilágosult lelkipásztoraik segítségével vitték tovább a hagyományt.
Egyik papjuk a 19. sz. közepén értett a rendezéshez s új szöveget is írt a játékokhoz. Míg hajdan az első előadásokat a temetőben, a pestis halottainak sírjai felett tartották, a későbbi időkben egyre nagyobb színpadokat emeltek a festői környezetben s már 1880-ban, amikor vasúttal is meg lehetett közelíteni a vidéket, százezren zarándokoltak el, megnézni a rendkívüli, kegyes látványosságot. Oberammergau divatba jött, az arisztokrácia is figyelmére méltatta s már az első háború előtti évtizedekben jöttek amerikaiak és japánok, dél-amerikaiak és ausztrálok.
A siker-sorozatot csak a háború fékezhette meg: 1920 helyett 1922-ben voltak az előadások, s persze kimaradt 1940. Amikor 1950-ben ismét voltak passiójátékok, az érdeklődés minden várakozást felülmúlt: a tervezett 33 előadásból 87 lett, majd félmillió nézővel. Minden persze így sem volt idilli. Szereplő csak az lehet, aki régi honos a faluban. Sőt: 1990-ig a férfiak tiltották, hogy 45 évnél idősebb nők, illetve férjes
asszonyok szerepelhessenek. A nők végül fellázadtak s a Közigazgatási Bírósághoz beadott keresetüket kedvezően bírálták el – azóta egyenrangúak.
Férfiaknak-nőknek, akik a játékokon szerepelnek, egy közös kötelessége van: februártól nem vágathatják a hajukat. A férfiak nem borotválkozhatnak, az egyébként is szakállt viselők azt nem vágathatják rövidebbre – minél inkább hasonlítaniuk kell a Biblia korának embereire.
Egyébként már jó két évtizede a faluból származó szakember kezében vannak a játékok. Christian Stückl eredetileg fa-szobrász volt, ami nem ritka foglalkozás a hegyi faluban, utóbb a müncheni Volkstheater intendánsa lett. A hivatásos rendező tavaly nagy vihart kavart ötletével, hogy – 400 év után – bontsák két részre az előadást s a második rész kerüljön este sorra, biztosítva a még drámaibb látványt. Végül népszavazást kellett a kérdésről rendezni – és Stückl többséget kapott. Így idén a 11 felvonásból álló passiójáték első része kora délután kezdődik, majd – három órával később – a késő esti órákig mutatják be a másodikat. A nézők Krisztus történetét látják, drámai jelenetekben, élőképekben megelevenítve, a műkedvelő színészeket ugyancsak amatőr zenekar és óriási kórus kíséri. Csaknem ötezer néző láthatja a stílusos jelmezekben szereplő oberammergauiakat. Krisztust idén egy, a faluból származó gyermek-pszihiáter alakítja, Mária Magdolna egy helyi emléktárgy-üzlet csinos tulajdonosa.
A vendég-áradat persze milliós bevételt hoz a bajor falunak. Ahol ugyan csak tíz év mulva lesz újra passiójáték, de szeretnének már nyolc év múlva olimpiát rendezni. München pályázik a 2018-as téli olimpiára. A bajor főváros és Garmisch-Partenkirchen mellett Oberammergau lenne a harmadik helyszín, itt rendeznék a biatlon- és a sífutó-versenyeket.
