Világ muszlim űrhajósai egyesüljetek!

A hidegháború idején az űrverseny kiemelt szerepet kapott. A szovjetek és az amerikaiak fej-fej mellett hódították meg a világűrt. A Szovjetunió összeomlásával a 90-es évekre a versengés csillapodott és bár azóta is amerikai hegemónia jellemzi az űrkutatást, egyre több ország indít saját űrprogramot. Ennek egyik látványos jele volt, amikor a kínaiak - az oroszok és az amerikaiak után harmadikként - 2003-ban feljuttatták első űrhajósukat az űrbe. Peking a következő évtizedre tervezi, hogy a Holdra szállást, majd a Marsot kívánja meghódítani. Az európai űrkutatásnak is lendületet adhatnak olyan projektek, mint a Galileo, mely az amerikai helymeghatározó rendszert (GPS) kívánja leváltani. Kína mellet több ázsiai ország is bejelentkezett az űrversenybe: India, Dél-Korea és Japán is. Amerikában a választások alatt sokan megkongatták a vészharangot és az amerikai űrhegemónia végét jósolták.

Újdonság azonban, hogy muszlim országok sem szeretnének lemaradni a versenyben. 2003-ban Irán több szervezet egybeolvasztásával létrehozta az Iráni Űrhajózási Hivatalt, igaz, Irán nem dédelget olyan merész álmokat, mint a kínaiak. A hivatal alapító okirata békés célú űrkutatásokat, műholdak tervezését és fellövését nevezte meg elsődleges céljainak.

Az első muszlim űrhajós a szaud-arábiai Salman bin Abdulaziz Al Saud herceg volt, aki 1985-ben az első arabként repült a világűrbe és hét napig tartózkodott ott. A jelenlegi rijádi turisztikai miniszter az egyik leglelkesebb támogatója 36 éves maláj kollégája, Muszafár Sukor ambíciózus javaslatának, hogy a világ népességének ötödét adó muszlimok alapítsanak egy saját űrhivatalt. Sukor tervei között szerepel, hogy az Iszlám Űrhajózási Hivatal (ISA) munkájában már tapasztalt, az űrt megjárt muszlimok is részt vegyenek, így a miniszter munkájára is számít. A szaudi tőke nagy lökést adhat az ügynökségnek. "Elkeserítő, mekkora a muszlim országok lemaradása ezen a területen. Csak nézzék meg, az ázsiai országok milyen eredményeket értek el az elmúlt években! Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy az, aki meghódítja a világűrt, az a világot hódítja meg!" - hangsúlyozta egyik beszédében a maláj űrhajós.

Űrutazása során a mikrogravitáció hatását a szem- és fejmozgás koordinációjára, valamint a rákos sejtek fejlődését a súlytalanság állapotában vizsgáló Sukor vallástörténeti szempontból is úttörő szerepelt vállalt: ő volt az első muszlim, aki imádkozott az űrben. Ez különösen nehéz egy a Föld pályáján keringő űrhajóban, hiszen köztudott, hogy a muszlimoknak Mekka felé fordulva kell imádkozniuk és helyes imairány meghatározásnál csupán 30 fokos eltérés a megengedett. A kibla (vagyis az imairány) folyamatosan változik 220 mérfölddel a Föld felett, így egy ima során akár 180 fokkal is elfordulhat.

A vallásos Sukor, hogy a Koránnak eleget téve a napi ötször imádkozzon egy külön a számára készített kézikönyvet vitt magával, melyet vallási vezetők állítottak össze, hogy gyakorlati praktikákkal segítsék az űrhajóst. Ebben felsorolják, hogy például milyen pozitúrában kell imádkozni, mit kell tenni, ha nem lehet letérdelni, mi van akkor, ha nincs gravitáció (ebben az esetben elég elképzelni a szükséges testhelyzetet). A kézikönyv azt is kimondta, hogy a muszlim űrhajósnak a világűrben is csak ötször kell imádkoznia egy földi nap alatt, méghozzá a felbocsátás helyének időszámítása szerint. A Ramadán idején repülő űrhajósnak az is gondot okozhat, hogy napkeltétől napnyugtáig nem étkezhetnek. Ugyanis miként lehet meghatározni a napkeltét és a napnyugtát? Hiszen a Föld körüli pályán a gyors keringés miatt naponta tucatszor van napkelte és napnyugta. Ez, és még számos egyéb kérdés biztosan le fogja kötni a szakrális vezetőket.  

Vallás és az űrhajózás már az első űrutazás során is beszédtéma volt. Hruscsov ugyanis azt nyilatkozta, hogy Gagarin a Föld körüli pályán repülve azt mondta, hogy: "Én nem látok innen semmilyen Istent." Utóbb kiderült, hogy Gagarin ilyet soha sem mondott, ez csak egy vallásellenes szovjet propaganda volt.