Véletlenül eltörölte a karácsonyt az EU

„Úgy éreztem, hogy Európa nem lenne szavahihető, ha nyilatkozatot fogadna el a vallási kisebbségek elleni erőszakról, anélkül, hogy egyszer is megemlítené a keresztény szót” – panaszkodott Franco Frattini olasz külügyminiszter. Azt kérte hát az uniós külügyérek múlt heti találkozóján, hogy vonják vissza a szöveget, s ebben Franciaország és Lengyelország is támogatta.

Vallási vitába keveredtek a tagállamok, pedig közülük négy is az EU fellépését sürgette. Martonyi János magyar, Radoslaw Sikorski lengyel, MicheleAlliot-Marie francia és Franco Frattini olasz külügyminiszter közös levélben érvelt Catherine Ashton külpolitikai főképviselőnél: tűzzék napirendre a keresztényeket a közelmúltban ért támadásokat (egyiptomi merénylet egy kopt templom ellen, iraki bombatámadások keresztények ellen, nigériai és Fülöpszigeteki merényletek katolikus templomokban) a január 31-i miniszteri tanácskozáson. Ahol végül mégsem jutottak egyezségre.

Miközben az olasz politikus „túlzott világiságot” vélt felfedezni a nyilatkozattervezetben, és a keresztények emlegetését hiányolta – Nagy-Britannia és Svédország kimondottan ellenezte, hogy konkrét vallásokra hivatkozzanak. Ezzel ugyanis –tették hozzá –, a vallásszabadságról folytatott vita könnyen a „civilizációk harcává” fajulhat. Jóváhagyta volna az eredeti (a keresztény szó nélküli) szöveget Németország, sőt a döntően katolikus Spanyolország és Portugália is.

Kényes ügyről van szó: amikor XVI. Benedek pápa a vallási kisebbségek hatékonyabb védelmére szólított fel az egyiptomi támadások után, a kairói kormány a belügyekbe való „elfogadhatatlan beavatkozásról” beszélt. A vallás húzódik meg Törökország és az EU feszült viszonya mögött is. „Az egyik legfontosabb kérdés, amely miatt Törökország nem válhat az Európai Unió tagjává az, hogy az EU keresztény klub. Szerintünk ez nagyon, nagyon veszélyes” – közölte a minap, a davosi világgazdasági fórumon Ali Babacan török miniszterelnök-helyettes.

Nem véletlen, hogy éppen Fredrik Reinfeldt svéd kormányfő utasította vissza ezt a feltételezést. „Négyszázezer muzulmán él Svédországban. Az EU nem vallási szövetség, hanem olyan értékközösség, amely a világ minden vallása előtt nyitott.” Ám mint a külügyminiszterek legutóbbi találkozóján bebizonyosodott, ebben az unión belül nincs egyetértés.

Karácsony nincs

A zsidó, az iszlám és a kínai újév, sőt a szikh–hindu fény ünnepe, a Deepavali is szerepel az Európai Bizottság által kiadott 2010/2011-es diáknaptárban – csak éppen a karácsony és a húsvét maradt ki. Úgy fest, a brüsszeli bizottság nagy multikulturális buzgóságában túllőtt a célon, és a keresztény ünnepekről megfeledkezett.

Az illetékes szóvivő már elnézést kért a hibáért, és kiegészítő oldalt ígért. Ám a megoldás is sejtet némi zavart: a jövőben inkább semmilyen vallási ünnepet nem tüntetnek fel a naptárban – ígérik.

Az Európa Naptárat tavaly hárommillió példányban jelentették meg, és kézbesítették huszonhét ország középiskoláinak. A 2004 óta minden évben megjelenő kiadványban az unióval kapcsolatos tudnivalók szerepelnek (ösztöndíjak, EU-intézmények közérthető leírása, gazdasági adatok), majd ezt követi az iskolaév naptára. Ezúttal még újítottak is: megemlékeznek az összes, uniós szempontból fontos dátumról, kiderül például, mikor van az autómentesség vagy az ózonréteg védelmének világnapja – ám egy szó sem esik a karácsonyról vagy a húsvétról.

A római katolikus lobbiszervezetek és a kereszténydemokrata európai parlamenti képviselőkmár azon is háborogtak, hogy az idén az Európai Bizottság karácsonyi üdvözletei csak a semleges „Season’s Greetings” felirattal érkeztek, mintha Európa szégyellné keresztény gyökereit. Mások pedig azt javasolták: ha a bizottság számára december 25. munkanap, akkor ugyan járjanak elől jó példával az eurokraták. Tudvalévő ugyanis, hogy Brüszszel már december 20-án kiürül, és legközelebb csak az új év első hetében szállingóznak vissza a munkatársak a belga fővárosba. De ennek nyilván semmi köze a karácsonyhoz...