Véget ért a Sztálin-ikon története
Moszkva - A Sztálint ábrázoló ikon története véget ért: az illetékes egyházmegye pénteken bejelentette, hogy a képet, amely az ortodox egyház értékelése szerint nem is ikon, a templom elöljárója eltávolította és a lakásába vitte, egyúttal kérte saját felmentését. Forrás: MTI
A közlés szerint az idős Jesztafij apát már régen kérni akarta, hogy mentsék fel az elöljárói tisztségből, és a szentpétervári egyházmegye hamarosan eleget tesz kérésének. Egyéb szankciókat az idős emberrel szemben nem terveznek. "Hibát követett el, mint minden ember, de már belátta, és tovább szolgál a templomban" - mondta a nyilatkozó illetékes.
Hozzátette: a sok ember érzelmeit sértő ábrázolást valójában nem is lehet ikonnak - szentképnek - nevezni, mivel új ikonként kérni kellett volna rá az egyházmegye áldását, ez azonban nem történt meg, igaz, nem is kapta volna meg soha az áldást. Az ortodox hívők a képen látható Szent Moszkvai Matrónát tisztelik és nem Sztálint, akit a híresztelések ellenére "soha senki nem szándékozott szentté avatni". Bár az ortodox ikonokon a szentek mellett a Gonoszt is szokták ábrázolni, Sztálin képe sok ember érzelmeit sértette.
A Sztálin és a Matróna 1941-ben történt állítólagos találkozásáról szóló történet pedig csupán legenda - mondta az illető. Sztálin a monda szerint azzal a kérdéssel fordult a vak jósnőhöz, hogy feladja-e Moszkvát, s az azt válaszolta, hogy ne adja fel és nem foga elveszteni. Az apát - aki maga festette a nagy megütközést kiváltó képet és még további néhány kevéssé hagyománytisztelő alkotást az ikonok stílusában - nagy tisztelője Sztálinnak, de szentté avatását nem ő találta ki: a Pétervár és a Leningrádi Terület Kommunistái nevű szervezet fordult ezzel a kéréssel a patriarkátushoz.
A rossz emlékű diktátor (1878-1953) Lenin után került a szovjet kommunista párt élére, uralma alatt a politikai repressziókban, az egyre több Gulag-táborban és éhínségekben emberek milliói pusztultak el, ám ennek ellenére valószínűtlen személyi kultusz alakult ki körülötte. Ő állt a Szovjetunió élén a második világháborúban aratott győzelem idején is, de számos történész szerint ez inkább a sztálini irányítás ellenére, semmint annak köszönhetően következett be.
