Valóban sikerült rekonstruálni a torinói leplet?
Róma – Egy olasz kutató azt állítja, sikerült létrehoznia a torinói lepel mását. A CNA hírügynökség által megkérdezett szakértők szerint azonban több lényeges különbség van az eredeti és a rekonstruált lepel között. Forrás: Magyar Kurír
A Reuters hírügynökség közlése szerint Luigi Garlaschelli, a Paviai Egyetem szerveskémia-professzora bejelentette: kutatócsoportjával „bebizonyította, hogy létre lehet hozni a torinói lepelhez hasonlót". A kutató e hét végén egy paranormális jelenségekkel foglalkozó olaszországi konferencián számol be eredményeiről.
A Jézus halotti lepleként számon tartott, halszálka-szövésű lenvászonból készült leplen halvány barnás elszíneződésekből egy keresztre feszítés által meghalt, szakállas férfi alakjának negatívja rajzolódik ki. Sokan azt állítják, középkori hamisítvány, ám a tudósok máig nem tudják megmagyarázni, hogyan kerülhetett a kép a lepelre.
Garlaschelli és kutatói – akiknek munkáját egy olasz ateista-agnosztikus egyesület finanszírozta – úgy állították elő a képet, hogy az anyagot egy férfi köré csavarták, majd savtartalmú okkerfestékkel dörzsölték be. Az anyagot sütőben felmelegítve, majd vízben kimosva „öregítették", végül vér- és vízfoltokat juttattak rá és lyukakat égettek bele.
John Jackson fizikus, a Coloradói Egyetem munkatársa, a coloradói Torinói Lepel Központ igazgatója szerint a Reuters-hír és az interneten közzétett képek alapján úgy látszik, a Garlaschelli-féle rekonstrukció nem egyezik meg teljesen az eredeti lepellel. Jackson (képünkön) vezette azt a 30 fős kutatócsoportot, amely 1978-ban megállapította, hogy a torinói leplen látható kép nem festési eljárással került az anyagra.
Jackson többek közt megkérdőjelezte azt az eljárást, hogy Garlaschelli kutatócsoportja az „öregítés" után vitte rá a vérnyomokat az anyagra. „Két, egymástól független vizsgálatunk igazolta, hogy a vér előbb került az anyagra, mint a test képe” – mondta. Ezt nehéz volna rekonstruálni, mivel a kép elmosná a vérnyomokat. Azt azonban, hogy a vér került először az anyagra, bizonyítja, hogy az anyag belsejében nincs kép – jegyezte meg munkatársa, Keith Propp fizikus.
Propp szerint a Garlaschelli-féle kép mélysége is kérdéses. Noha vannak háromdimenziós perspektívát adó, világosabb és sötétebb részei, ám azok távolról sem olyan finomak és pontosak, mint az eredeti képnél. Jackson hozzátette: Az eredeti kép erőssége a test és a lepel közötti távolsággal arányos. Míg Garlaschellinek az interneten közzétett lepel-képe hitelesnek tűnik, háromdimenziós perspektívából nézve „meglehetősen groteszk: a karok beágyazódnak a testbe, a lábakon természetellenes kipúposodások látszanak".
Garlachelli eljárását más tudósok is bírálták. A Shroud Science Group elnevezésű, száz tudósból, történészből és kutatóból álló fórum egyik tagja megjegyezte, hogy az eredeti leplen látható vérnyomok egészen különlegesek. „Nem úgy történt, hogy fogtak egy kecskét, megölték, aztán a vérével bekenték a leplet. Ez a vér sebből származik, mégpedig a halál utáni szivárgásból. A halál után szivárgó vérnél világosan szétválik a plazma és a szérum. Az eredetin ez nagyon jól látható."
Jackson végül rámutatott: Bárki folytathat kutatásokat és hihet kutatási eredményeiben, ám ez még nem jelenti azt, hogy azok helytállóak. Garlaschelli eredményeit a szakmai közvéleménynek kell megítélnie.
XVI. Benedek pápa bejelentette, hogy a torinói leplet 2010-ben kiállítják, és az év során valamikor maga is megtekinti. A Katolikus Egyház hivatalosan nem foglalt állást a lepel hitelességével kapcsolatban.
