Vallásfigyelő részleg a francia külügyminisztériumban
Párizs – Június elseje óta „vallási pólus" működik a francia külügyminisztérium előrejelzési igazgatóságán - tárta fel a párizsi Le Monde. A Bernard Kouchner külügyminiszter kezdeményezésére bevezetett újítás a miniszter szerint „a globalizáció hatására" történt és a gondolkodásmód szükséges „modernizálását" célozza. Forrás: Le Monde, globusz.net
„A stratégiai gondolkodásba integráltuk a demográfiát, az ökológiát és a nagy járványokat, miért hiányoznának a vallások? Az általam ismert minden háború különböző mértékben ugyan, de a vallásokról is szólt" – hangoztatta a miniszter, utalva Koszovó, Sri Lanka és Libanon példájára.
„Egyes országokban politizálni annyi, mint a vallásról beszélni és viszont, ezt nem szabad figyelmen kívül hagyni" – fejtette ki Joseph Maïla, az új pólus felelőse, aki az iszlám és a konfliktusok szociológiájának szakértője, és alapítója egy közvetítéssel és tárgyalásokkal foglalkozó szakembereket képző központnak. Ő Afganisztán, Pakisztán, Irak és Irán példájára hivatkozik.
Bernard Kouchner szerint szó sincs arról, hogy a jelenlegi konfliktusok többségének gyökerét a vallásban keresnék. „A vallások pólusa mindössze hat főt jelent 16 ezer diplomata közül" – jegyzi meg a miniszter. A pólusra azonban szükség van, mert a francia diplomácia néha lemarad a vallási fejlemények tekintetében. Az lesz a feladata, hogy fogékonnyá tegye a diplomaták új nemzedékét a vallási kérdések iránt.
„Hogyan lehet közvetíteni egy konfliktusban, ha nem ismerjük a különbséget a síiták és a szunniták, egy görög ortodox és egy maronita keresztény között?"– tette fel a kérdést Maïla. A libanoni származású értelmiségi, a párizsi katolikus intézet volt rektora korábban alaposan tanulmányozta a taifi megállapodást, amely 1989-ben úgy vetett véget a libanoni polgárháborúnak, hogy újraosztotta a hatalmat a különböző vallási közösségek közötti.
„Egyes konfliktusok a vallási közösségek alkalmazkodása révén oldódnak meg" – hangsúlyozza Maïla, de hozzáfűzi: „A pólus célja politikai és diplomáciai lesz, és a diplomáciát laikus értékek határozzák meg." Szakértőkre támaszkodva követni fogja a nagy vallási mozgalmakat világszerte és azt, hogy milyen politikai következményeik lehetnek; munkájuk segíti Franciaország diplomáciai aktivitását. Olyan kérdéseket elemez, mint a protestantizmus fejlődése, az iszlám és az iszlámizmus arculatai, az ortodoxia súlya Oroszországban, az iráni alkotmány teológiai alapjai stb.
Egyik első feladata az volt, hogy miután Sarkozy francia elnök bírálta a nők fejét elfedő burka franciaországi használatát, érveket adjon a francia diplomatáknak e kijelentések védelmére (a női méltóság védelme, a biztonság és a francia kulturális sajátosságok). Az elkövetkező hetekben a pólus szakemberei elemezhetik, milyen hatással járhat Franciaország amerikai kapcsolataira a szcientológiai egyház ellen hozott bírósági ítélet, vagy hogy milyenek legyenek Párizs kapcsolatai az Iszlám konferenciával, amely 57 vallási alapon kormányzott országot foglal magába.
