Újságírók kérdeztek – a pápa válaszolt

Létrehozás: 2009. március 20., 15:58 Legutolsó módosítás: 2009. március 20., 16:00

Kameruni repülőútja alatt a pápát magányosságáról, a pénzügyi válságról, a készülő szociális enciklikáról és a szektákról kérdezték a gépén utazó újságírók. Forrás: Magyar Kurír

„Egy idő óta, különösen mióta levelet írt a püspökökhöz a négy lefebvrista püspök kiközösítésének feloldásáról, sok újság írja, hogy a pápa magányos. Mi a véleménye erről? Valóban egyedül érzi magát?" – kérdezte az egyik újságíró.

"Az igazat megvallva csak mosolyogni tudok a magányosságomról szóló híreszteléseken. Egyáltalán nem érzem magam egyedül. Mindennap megbeszéléseket tartok legközelebbi munkatársaimmal, elsősorban az államtitkárral. ...Valóban barátok vesznek körül, és csodálatos az együttműködés a püspökökkel, a munkatársaimmal és a világiakkal. Nagyon hálás vagyok ezért."

A következő kérdésre, hogy milyen hatással lesz a gazdasági világválság a szegény országokra, illetve foglalkozik-e ezzel készülő enciklikájában, a pápa így válaszolt:

„A válság egyik alapvető oka éppen az, hogy a pénzügyi rendszerekből hiányzik az erkölcs. Nyilvánvalóvá vált, hogy az erkölcs nem a gazdaságon kívül, hanem azon belül létezik, és ha hiányzik az erkölcsi tényező, a gazdaság nem működik."

A készülő szociális enciklikával kapcsolatban a Szentatya a következőket mondta: „Nyomdakész állapotban volt, amikor kitört a válság, ezért nem adtuk ki, hogy a helyzetnek megfelelőbb válaszokat adhassunk, képességeinktől telhetően, az Egyház társadalmi tanításának szellemében, de a jelenlegi válság tényleges körülményeit figyelembevéve. Így azt remélem, hogy az enciklika is hozzájárulhat, segíthet, hogy túljussunk a mostani nehéz időszakon."

A pápa végül egy kérdésre válaszolva a Katolikus Egyház szektákkal kapcsolatos álláspontját is megfogalmazta, amely Afrika számára ma különösen időszerű:

„Sok szektától eltérően mi nem a jólét evangéliumát, hanem a keresztény realizmust hirdetjük. Nem csodákat hirdetünk, mint egyesek, hanem a keresztény élet józanságát. Meggyőződésünk, hogy ez a józanság és realizmus, amely az emberré lett Istent hirdeti (aki tehát mélységesen emberi, velünk együtt szenvedő Isten) értelmet ad a saját szenvedésünknek. Ily módon üzenetünknek szélesebb a horizontja és nagyobb a jövője. Azt is tudjuk, hogy ezek a szekták nem stabilak. ...A jólét, a csodás gyógyulások stb. hirdetése rövid távon jó lehet, de hamar kiderül, hogy az élet nem könnyű, hogy az emberi Isten, a velünk szenvedő Isten meggyőzőbb, igazabb, és több segítséget kapunk tőle az életben."

A kérdéseket és a válaszokat a Vatikáni Információs Szolgálat közölte.

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek
  • Küldés levélben