Újratemették Kopernikuszt

A helyi püspök kérésére 2004-ben kezdték el kutatni a csillagász földi maradványainak helyét a fromborki székesegyházban, míg egy 70 év körüli ember koponyájára és csontjaira bukkantak – ennyi idősen halt meg Kopernikusz (latinosan Nicolaus Copernicus, lengyelül Mikołaj Kopernik). Csonjait DNS-tesztekkel azonosították, összehasonlítva azokkal a hajszálakkal, amelyeket az uppsalai egyetemen őrzött könyveiben találtak.

Kopernikusz, aki a fromborki székesegyház kanonokja volt, 1473 és 1543 között élt. De Revolutionibus Orbium Coelestium (Az égi pályák körforgásáról) című értekezésében  azt állította, hogy a Föld kering a Nap körül, ellentétben a középkori hiedelemmel, amely szerint a föld a világegyetem középpontja. Az elméletet gyanakvással fogadta az Egyház és az írás nem is jelenhetett meg egészen Kopernikusz halálának évéig (ő maga élete utolsó napján vehette kézbe nyomtatásban), s a Szentszék csak 1835-ben vette le a tiltott könyvek listájáról. Közel húsz évvel ezelőtt az egyház rehabilitálta Galileo Galileit, akit az inkvizíció azért üldözött, mert továbbfejlesztette Kopernikusz elméletét.

A tudós koporsóját az újratemetés előtti napon körbehordozták az észak-lengyelországi régió néhány városában. A május 22-én bemutatott szentmisén Wojciech Ziemba warmiai érsek úgy fogalmazott: Kopernikusz „a kemény munka, az odaadás és mindenekelőtt a tudományos géniusz" örökségét hagyta ránk. A szentmisét Józef Kowalczik, Lengyelország prímása mutatta be.

Az újratemetés kapcsán Fromborkban több napon át tartó kulturális és tudományos rendezvényeket, konferenciákat is szerveztek, amelyeken a lengyel egyház több jeles személyisége is aktívan részt vett.

Kopernikusz nyughelyét mostantól egy fekete gránit sírkő jelzi, amelynek felirata szerint itt nyugszik a heliocentrikus világkép megalkotója. A kőtáblán egy arany nap és körülötte hat bolygó látható – írja az ICN.