Szinódus a keresztény- és iszlámgyűlölet ellen
Róma – Október 15-én, pénteken a Közel-Kelettel foglalkozó püspöki szinódus az ökumenikus és vallásközi párbeszéd témáját vitatta meg. XVI. Benedek pápa jelenlétében zajlott a nyolcadik általános ülés, amelyen felszólaltak a testvéri küldöttek is, és tolmácsolták az Egyházak Ökumenikus Tanácsának üdvözletét. Forrás: Magyar Kurír
Csütörtökön délután pedig két muzulmán vallású különleges meghívott mondott beszédet: a szunnita Muhammad al-Sammak, a libanoni főmufti politikai tanácsadója, valamint Seyed Mostafa Mohaghegh Ahmadabadi síita ajatollah, a teheráni egyetem jogprofesszora. A pápa mindkettőjüket kihallgatáson fogadta.
Az ökumenikus párbeszédre vonatkozó megbeszélés a következő kérdésekkel foglalkozott: a Közel-Keleten élő keresztények javát szolgáló közös cselekvés, amely az Eucharisztián alapul, a húsvét közös, egyidejűleg történő ünneplése, liturgikus emléknap kijelölése a keleti vértanúk számára. A vallásközi párbeszédet illetően a szinódusi atyák arra figyelmeztetnek, hogy nem lehet automatikusan terroristának nevezni egy iszlám országot. Elő kellene mozdítani egy olyan ENSZ határozat kibocsátását a vallásszabadságról, amely védelmet nyújtana mind a keresztény- mind az iszlámgyűlölettel szemben. Egyrészt határozottan védelmezni kell a hit megvallásához való jogot, másrészt nem szabad megengedni, hogy a vallást politikai és gazdasági célokat szolgáló háborúk igazolására használják fel.
A vallásközi párbeszéddel kapcsolatos tapasztalataikról számoltak be a szinódusi auditorok is, köztük a Fokoláre Mozgalom, a Neokatekumenális út és a Sant’Egidio közösség képviselői. Hangsúlyozták az iszlám országokban való keresztény jelenlét fontosságát, amely elősegíti a béke és az egység megvalósulását. Rendkívül fontos a világiakkal való együttműködés is, és elő kell segíteni, hogy a nők és a fogyatékkal élők fel tudják fedezni küldetésüket az egyházban és a világban. A fiatalokat a nyitottságra, a másik elfogadására kell nevelni.
A szinódus az iraki keresztények drámai helyzetét is megvitatta. A püspökök szerint céltudatos kampány folyik azért, hogy elűzzék őket az országból. A nemzetközi közösség nem lehet közömbös ezzel szemben. Nem fedheti be csönd a törökországi helyi egyház nehéz helyzetét sem, amelyet olykor a kihalás veszélye fenyeget. Történelmének egyes fejezeteit olyan áldozatok vére írta, mint Luigi Padovese érsek, anatóliai apostoli helynök, aki júniusban előzetesen kitervelt gyilkosság áldozata lett. Ugyanezek a csoportok felelősek Andrea Santoro olasz pap és Dink örmény újságíró haláláért is – hangsúlyozták a szinódusi atyák.
A két iszlám vallási vezető felszólalásának fő motívuma a kölcsönös megértés volt a keresztények és muzulmánok közötti kapcsolatokat illetően. A síita ajatollah leszögezte: a világ helyzetének stabilitása csak akkor valósul meg, ha mindenki félelem nélkül élhet. Alapvetően fontos tehát, hogy minden vallás hívei szabadon gyakorolhassák jogaikat. Az idők folyamán természetesen voltak sötét pillanatok a keresztények és muzulmánok között, és ma is fennállnak még reakciós nézetek, de vannak olyan iszlám országok, amelyekben a keresztények együtt élnek a muzulmánokkal. Ez a követendő út – mutatott rá az iráni ajatollah.
A libanoni szunnita vezető szintén megállapította: osztoznak a keresztények szenvedéseiben. A két vallás képviselői arra kaptak meghívást, hogy közösen dolgozzanak, tiszteletben tartva a jogokat és kötelességeket, küzdjenek a szélsőséges irányzatok ellen, működjenek együtt a barátság és a megbocsátás kultúrájának előmozdításán. Az egész világ számára szükséges az iszlámmal együttműködő keresztények jelenléte a Közel-Keleten.
