Soha nem éheztek még ennyien a világon
Washington – Az ENSZ élelmezési szervezete szerint minden korábbinál többen éheznek a világban, a gazdasági válság csak súlyosbította az egyébként is komoly problémát. Minden hatodik ember nem jut megfelelő táplálékhoz, 2008 óta tíz százalékkal nőtt a számuk. Forrás: MTI
Minden eddiginél többen éheznek szerte a világon, az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) pénteken közzétett éves jelentése szerint idén 1 milliárd 20 millióan, azaz minden hatodik ember nem jut megfelelő mennyiségű és minőségű táplálékhoz.
Az éhezők száma több mint százmillióval, azaz 11 százalékkal magasabb az egy évvel korábbi 915 milliónál. A rosszul táplált emberek – akik naponta 1800 kalóriánál kevesebb energiatartalmú élelmiszert fogyasztanak – szinte kizárólag fejlődő országokban élnek. Legnagyobb számban, 642 millióan Ázsiában és a csendes-óceáni régióban, legnagyobb arányban pedig Afrikának a Szaharától délre eső térségében, ahol a lakosság 32 százaléka, azaz 265 millió ember éhezik. Latin-Amerikában és a karibi térségben 65 millió, a Közel-Keleten és Észak-Afrikában 42 millió, a fejlett országokban pedig összesen 15 millió ember számít rosszul tápláltnak.
A FAO álláspontja szerint a történelmi csúcsérték a folyamatosan magas élelmiszerárakkal ötvözött gazdasági világválság következménye. 2009-ben jó gabonatermés várható világszerte, az élelmiszerárak enyhén csökkentek a 2008 közepén mért rekordszintről, ám a gazdasági világválság miatt csökkentek a jövedelmek, munkahelyek szűntek meg, és ezért a szegények még kevésbé tudnak élelmiszerhez jutni.
„A néma éhezési válság, amely az emberiség egyhatodát érinti, komoly kockázatot jelent a világ békéjére és biztonságára nézve” – jelentette ki Jacques Diouf, a FAO főigazgatója, aki több segélyt és mezőgazdasági befektetést kért a szegény országok javára.
Az olyan alapvető cikkek, mint a rizs esetében a gyorsan emelkedő árak zavargásokhoz vezettek a fejlődő világban 2008-ban, amelynek végén az élelmiszer-átlagárak reálértéken még mindig 24 százalékkal voltak magasabbak, mint 2006-ban. Komoly problémát jelent, hogy az élelmiszerárak lassabban csökkennek a fejlődő országokban, mint a gazdag államokban.
A FAO jelentése szerint a városi lakosságot keményebben sújtja a válság, ahogy visszaesnek a külföldi befektetések és esik a kereslet az exportáruk iránt. Várhatóan milliók térnek vissza vidékre, ami viszont nyomást gyakorolhat a falusi közösségekre és erőforrásokra. A válság az élelmezés minőségére is káros hatást gyakorol, mivel a családok igyekeznek olcsóbb élelmiszert, például gabonaféléket beszerezni, amely kalóriában ugyan gazdag, de a hús- és tejtermékekhez képest fehérjében szegény.
Jacques Diouf szorgalmazta, hogy a kormányok azonnal hozzanak létre szociális támogatási programot a szükséget szenvedők élelmiszer-ellátásának javításáért. Hosszú távú strukturális változásokat sürgetett egyebek között annak érdekében, hogy a szegény országokban növelni tudják a termelést.
