Krónika: a romániai népszámláláskor vállalni kell a magyar identitást
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), a román parlamenten kívüli magyar politikai tömörülések, az egyházi és civil szervezetek egyaránt arra bátorítják a romániai magyarokat, hogy a következő népszámláláskor félelem nélkül vállalják magyar mivoltukat – írta szerdai számában a Krónika. Forrás: MTI
Az erdélyi napilap szerint ilyen értelemben ritka jó összefogás körvonalazódik romániai magyar berkekben. „A romániai magyarság egyetlen parlamenti politikai alakulata, az RMDSZ, de parlamenten kívüli magyar politikai tömörülések, az egyház, a civil társadalom és a szakemberek a jelek szerint egyetértenek abban, hogy arra bátorítsák a magyarságot: a nem is olyan sokára esedékes újabb népszámláláskor félelem nélkül ki-ki vallja meg magyar mivoltát" – olvasható a lapban.
A vezércikk szerzője szerint rendkívül pozitív üzenete van az ilyesfajta kezdeményezésnek. Úgy véli: például a moldvai Csángóföldön vagy Erdélynek, netán a Kárpátokon túli részeknek is olyan vidékein, ahol a magyarok magukra hagyottan és az anyanyelvű kultúra, a magyar nyelvi közeg tekintetében a sanyarúbbnál is sanyarúbb körülmények között, vagy bárhol vegyes házasságokban élnek, nagy a beolvadás, a lemondás veszélye.
Felhívja a figyelmet egyes számlálóbiztosok alattomos szándékára is. Elég akár szándékosan, akár tévedésből csak egy kicsit homályosan kérdezni, és összemosni a nemzetiségre vonatkozó kérdést például az állampolgársággal vagy az anyanyelvvel, máris torzulhat a valóság, s vele együtt természetesen a végeredmény – írja a szerző.
A Krónika, a bukaresti Új Magyar Szó (ÚMSZ) és a kolozsvári Szabadság egyaránt beszámolt arról, hogy a napokban az e témában tartott kolozsvári szakmai értekezleten elhangzott: nem kizárt, hogy az idei romániai népszámlálás során a számottevő magyar közösséggel rendelkező településeken kétnyelvű – magyar és román – formanyomtatványt használhatnak a kérdezőbiztosok.
Az RMDSZ ügyvezető elnökségének székházában rendezett megbeszélésen Kelemen Hunor kulturális miniszter elmondta: a szövetség aktív, „jó hangulatú" kampányba fog a népességösszeírás kezdetéig, amelynek során arra bátorítja a romániai magyarokat, hogy vállalják identitásukat, büszkén vallják magukat magyar nemzetiségűnek.
Felhívta a figyelmet: az utóbbi két népszámlálás között a magyarok száma közel 200 ezer fővel csökkent, arányuk pedig Erdélyen belül 20,8-ról 19,6 százalékra zsugorodott. A 2011-es népszámlálás adatai viszont kimutathatják, hogy a magyarok arányvesztése mérséklődött, ehhez azonban a magyar identitás vállalása szükséges – tette hozzá az RMDSZ-es politikus.
Kapitány Balázs, a budapesti Központi Statisztikai Hivatal, valamint Kiss Tamás, a kolozsvári Kisebbségkutató Intézet (KKI) tudományos titkára előadásában egyaránt rámutatott: az ezredforduló óta a termékenység, a gyerekvállalási kedv a magyaroknál meghaladja a románokét, miközben a többségi lakosság elvándorlása jóval nagyobb méreteket ölt a magyarokéhoz képest.
Horváth István, a KKI igazgatója azt emelte ki, hogy 1992-höz képest az idén teljesen más közhangulatban zajlik a népszámlálás, például teljesen nyitott lesz az etnikai hovatartozás kérdése, ami a posztkommunista rendszerben újdonság.
A szakemberek ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet, hogy a romániai cigányság a roma érdekképviseletek hatására disszimilálódik, előreláthatóan az erdélyi, magyarul beszélő cigány emberek, akik korábban magyarnak vallották magukat, most vállalni fogják roma identitásukat.
