Rabszolga-adatbank az interneten

A karib-tengeri Virgin-szigetek a XVIII-XIX. század során volt a rabszolga-kereskedelem egyik központja, ahová a dán fennhatóság időszaka alatt tömegével szállították az Afrikából elrabolt munkaerőt. Családfakutatók régóta keresték a Saint Croix-i rabszolgapiacra vonatkozó adatokat, a sziget lakosságának zöme ugyanis az egykori rabszolgák leszármazottja. Végül egy helytörténeti csoport, a Virgin Islands Social History Associates fogott hozzá az adatgyűjtéshez.

-Több mint ötvenezer személyt hoztak ide Afrikából a dán uralom alatt - állítja George Tyson, a helytörténeti csoport elnöke, aki a kutatási projektet irányította. Az adatbányászat során a Virgin-szigetek, Washington és Koppenhága levéltáraiban gyűjtötték össze a szükséges információt. A rabszolgák egy része a Virgin-szigetek cukornádültetvényein robolt élete végéig, másokat Kubába vagy az Egyesült Államokba szállították, így az információkat is több helyről kellett összegyűjteni.

A kutatómunka révén megrázó egyéni és családtörténetekre derült fény. Susan Samuel houstoni lakos ük-ükanyja, Venus Johannes filmbe illő históriájával ismerkedhetett meg. Az ifjú Venus 12 éves korában került a rabszolga-kereskedők karmai közé a mai Szenegál területén. Eredetileg egy amerikai hajóskapitányhoz ment feleségül Gorée-szigeten; a lány beleegyezett, hogy elkísérje "férjét" az Újvilágba azzal, hogy később hazatér. Ám a kapitány házi rabszolgának adta el feleségét egy amerikai asszonynak, mihelyt a hajó kikötött Saint Croix szigetén. Venus három évtizednyi rabszolgaság után, 1815-ben nyerte vissza szabadságát, miután sikerült bebizonyítania a hatóságoknak, hogy illegálisan adták el. Újból férjez ment, és négy gyermeknek adott életet. A rabszolgaságot végül csak 1848-ban törölte el a kormányzó a Saint Croix szigetén kitört rabszolgalázadás nyomán, de a tényleges felszabadítás még további évtizedeket vett igénybe.

Az ancestry.com címen elérhető honlap több mint 700 ezer adatot tartalmaz az 1734-1917 közötti időszakról. Az adatbázisba bekerültek a hajók szállítmányozási feljegyzései, beleértve az afrikai rabszolgák neveit és eladási árát is.

Július végéig az érdeklődők ingyen férhetnek hozzá az adatokhoz, augusztustól viszont a honlap előfizetéses alapon működik majd. Ezzel egy újfajta üzleti modellt is kipróbálnak, amely - ha sikeres lesz - a későbbi hasonló kutatások pénzügyi megalapozásához is modellül szolgálhat. Várható, hogy az ingyenesség nyomán alaposan megnő majd az adatbázis ismertsége és népszerűsége, és az információra vágyó kutatók illetve leszármazottak a későbbiekben valószínűleg díj ellenében is szívesen használják majd a más úton elérhetetlen, felbecsülhetetlen értékű adatgyűjteményt.