Putyin is támogatja az „oroszok pápáját”
Moszkva – Kirill orosz ortodox pátriárka nemrégiben tett törökországi látogatása is azt mutatja, hogy az Orosz Ortodox Egyház új vezetője megpróbálja javítani az egyház nemzetközi kapcsolatait, és közben saját egyházi és politikai pozícióit is igyekszik megerősíteni. Forrás: kitekinto.hu
I. Kirill
Az ortodox kereszténység két legjelentősebb vezetője, I. Kirill moszkvai és összoroszországi pátriárka, és I. Bartolomeus konstantinápolyi ökomenikus pátriárka nemrég történt találkozója áttörést hozhat az ortodox egyházak között lévő konfliktusok enyhítésében. A két egyházfő közös istentiszteletet is tartott július elején Isztambulban.
A megbeszéléseken a konstantinápolyi pátriárka kijelentette, hogy túl kell lépniük a két egyház közti különbségeken, ugyanakkor hangsúlyozta egyházának elsőbbségét az ortodox egyházak között, és kiemelte, hogy egyházának kiemelkedő szerepe volt (és van) az egyes ortodox egyházak közötti koordinációban. Kirill elmondta, hogy szeretné, ha a múltban történt nézetkülönbségek már végképp csak a történelem lapjain léteznének.
Az orosz egyházfő törökországi látogatása során találkozott Recep Tayyip Erdogan török kormányfővel is, akivel megelégedésüknek adtak hangot Oroszország és Törökország fejlődő kapcsolatait illetően. A megbeszéléseken Kirill kiemelte, hogy Törökországnak nem csak a oroszországi "tengerparti turizmust" kellene reklámoznia, hanem a vallási zarándokutakat is. A találkozó az orosz ortodox egyház közlése szerint nagyon szívélyes légkörben zajlott. Ez elsőre meglepőnek tűnhet, tekintve, hogy Törökország a konstantinápolyi ortodox pátriárkát ismeri el a görög ortodoxok vezetőjének, az orosz ortodox egyház szerint viszont a görög ortodoxok az ő fennhatóságuk alá tartoznak. Ez a múltban többször is súrlódáshoz vezetett Törökország és az Orosz Ortodox Egyház között.
A kereszténységen belüli ellentétek odáig fajultak, hogy 1054-ben a római és konstantinápolyi egyházi vezetők kölcsönösen kiátkozták egymást. Az elmúlt majdnem ezer évben sok megoldási javaslat született a kereszténység egyesítésére, mindeddig azonban nem történt jelentősebb áttörés. Az új orosz pátriárka, aki az ortodoxián belül a legtöbb, 95 millió hívő felett gyakorol kontrollt, és a pápa egyre valószínűbb találkozója azonban jelentős változásokat hozhat az egyházak viszonyában. XVI. Benedek pápa is kijelentette, hogy pápaságának egyik legfőbb prioritása a kereszténység különböző ágainak egyesítése.
Az új orosz ortodox pátriárka személye jelentős előrelépést hozhat a vatikáni-orosz ortodox kapcsolatokban, XVI. Benedek pápa és I. Kirill találkozója egyre inkább valószínűnek tűnik. Kirill nem támogatja azokat a szélsőges ortodoxokat sem, akik elvetik a katolikusokkal való együttműködést, és csak saját hitüket tekintik az „igaz hitnek”. Idén májusban vatikáni vezetők üdvözölték egy új orosz ortodox templom felavatását Róma központjában, ami ugyancsak az egyházak közti közeledést bizonyítja.
Az új pátriárka nagyon jó viszonyt ápol az orosz állami vezetőkkel is. 2006-ban Vlagyimir Putyin akkori orosz államfő, ma miniszterelnök, még a Hazáért Érdemrenddel is kitüntette az akkor még metropolita státuszú Kirillt. Az ortodox egyházfő és az állami vezetők kapcsolatát színesíti, hogy a 90-es évektől kezdve azzal vádolják, hogy a kommunista időszak alatt a KGB-nek dolgozott, és az állam érdekeit az egyházéi fölé helyezte. Állítólagos fedőneve „Mihajlov” volt.
A Kreml teljes mellszélességgel Kirill mellett áll, tekintve, hogy neki is érdekében áll a pápa-pátriárka találkozó összehozása, ami az orosz külpolitika sikerét is jelentené. Az egyházfő pedig a Kreml támogatását felhasználva központosítja egyházon belüli hatalmát, és terjeszti az egyház társadalomról alkotott konzervatív nézeteit szerte Oroszországban.
A történetnek újabb csavart adott, hogy az Egységes Oroszország párt – Oroszország kormánypártja – megengedte Kirillnek, hogy beletekintsen a törvénytervezetekbe, mielőtt azok a Duma, vagyis az orosz parlament alsóháza elé kerülnének. Ez a megegyezés is mutatja az orosz ortodox egyház növekvő befolyását a közpolitikák kialakításának terén. Ellenzéki pártok, köztük Oroszország Kommunista Pártja is arra hívta fel a figyelmet, hogy ez a megállapodás ellentétes az orosz alkotmány azon pontjaival, melyek az állam és egyház szétválasztásáról rendelkeznek.
