Összefogtak a pápával

Létrehozás: 2010. április 08., 09:50 Legutolsó módosítás: 2010. április 08., 09:53

Róma – Széleskörű egyházi válaszreakciót váltott ki az utóbbi hetekben tapasztalható azon igyekezet, hogy megpróbálják belekeverni XVI. Benedek pápát a pedofilügyekbe. Számos világi újságíró, blogger, szakértő, továbbá bíborosok, püspökök és püspöki konferenciák fejezték ki szolidaritásukat a Szentatyával. Többen megjegyezték: nem lehet véletlen, hogy épp húsvét körül érték a pápát a legnagyobb támadások. Forrás: Magyar Kurír, Vatikáni Figyelő, CNA

Példanélküli, jelentőségteljes és felemelő mozzanatra került sor a húsvéti pápai mise elején, írja a Vatikáni Figyelő. Még a kezdő keresztvetés előtt Angelo Sodano, a bíborosi kollégium dékánja – eltérve a szertartásrendtől – szólásra emelkedett a teret csordultig megtöltő hívek előtt. Az egész egyház nevében szeretetéről, szolidaritásáról és hűségéről biztosította a sajtóban igazságtalanul támadott XVI. Benedek pápát.

Egy héttel korábban, a virágvasárnapi szentmise végén Timothy Dolan New York-i érsek, a New York Times pár nappal korábbi cikkére utalva, határozottan védelmébe vette a pápát. Bizonyos források dühödten próbálnák belekeverni a pedofilbotrányokba azt az embert, aki mindenki másnál többet tett az egyház számára oly szükséges megtisztulásért, reformért és megújulásért. A korábban botrányok sújtotta amerikai egyházban az utóbbi időben végbement drámai fejlődés sem történhetett volna meg Ratzinger bíboros támogatása nélkül. Jogosan lehet az egyházat is vizsgálat alá vonni a gyermekek védelmével kapcsolatban, de azt kérjük, hogy ez legyen tisztességes, és ne csupán a katolikus egyházra mutogassanak egy olyan szörnyűség miatt, amely a világon minden kultúrában, vallásban, szervezetben, iskolában s a családokban is jelen van. A beszámolók szerint Dolan érsek szavait hosszú tapssal fogadták a székesegyházat megtöltő hívők.

A pápa védelmére kelt, és a pedofília elleni egyházi fellépések valós helyzetét illusztrálta írásában William Levada bíboros, a Hittani Kongregáció prefektusa, Roger M. Mahony Los Angeles-i bíboros érsek és Vincent Nichols westminsteri érsek is (itt és itt).

Christoph Schönborn bécsi bíboros érsek az osztrák televízióban utasította vissza, hogy Ratzinger pápát a pedofil ügyek eltussolójának nevezzék. S ezt elődje, Hans Hermann Groer bíboros esetével kívánta alátámasztani, akit 1998-ban fiatalkorúak megrontásának vádja miatt kényszerített lemondásra a Szentszék, s aki ellen Ratzinger bíboros a Hittani Kongregáció prefektusaként szabályos egyházi büntetőeljárást kívánt volna indítani.

Az amerikai püspöki konferencia március 30-i közleményében erősítette meg a pedofília elleni küzdelem iránti elkötelezettségét, amelyhez XVI. Benedek pápa mindig is nagy segítséget nyújtott számukra. A püspökök emlékeztetnek arra, hogy a pápa személyesen is nagy figyelmet szentelt a kérdésnek, s például amerikai látogatása során találkozott is az áldozatok egy csoportjával.

A L'Osservatore Romano március 31-i tudósítása szerint iraki, libanoni, szíriai és jordániai katolikus püspökök is közelségükről biztosították az igazságtalanul támadott pápát, felhívva a figyelmet arra, hogy az egyház az egyetlen szervezet, amelynek van bátorsága szembenézni saját hibáival. Ugyancsak szolidaritásáról biztosította a pápát a brazil püspöki konferencia. A francia, illetve a kanadai püspöki konferencia pedig levélben fordult a pápához, hogy a személye és küldetése elleni támadások idején közösségükről és támogatásukról biztosítsák őt. A kanadai püspökök levelében az áll, teljes mértékben megbíznak a Szentatyában.

Andre Vingt-Trois bíboros, párizsi érsek a nagycsütörtöki krizmaszentelő misén mondott szentbeszédében szólalt fel az egyház mellett, szerinte a média nem kritizál, hanem propagandát folytat az egyház és a pápa ellen. Roger Etchegaray bíboros a La Stampának adott interjújában azt fejtegette, hogy mindig is volt és mindig is lesz az egyházzal szembeni kritika és értetlenség. Hozzátette: XVI. Benedek példájának követése vezethet ki a jelenlegi viharból.

Az Olasz Püspöki Konferencia állandó tanácsa ülésének megnyitóján Angelo Bagnasco bíboros kijelentette, hogy a pápa írekhez szóló levele és a pedofília elleni fellépése is megmutatja, mennyire az idők jelének tekinthető, annak bizonyítéka, hogy az Úr soha nem hagyja magára népét. Mennél inkább próbálják egyesek hiábavalóan támadni a pápa személyét, Isten népe annál büszkébben tekint fel rá. Az egyház megtanulja XVI. Benedektől, hogy ne féljen az igazságtól, még ha fájdalmas és utálatos is, mint a pedofil bűncselekmények esetében, s hogy ne hallgassa el és ne takargassa. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy el kellene viselnie egy esetleges általános lejáratási stratégiát. Emellett el kell gondolkodni a napjainkban uralkodó kultúráról is, amely a társadalom kötőszövetét rombolja, kigúnyolva azt, aki megpróbál ellenállni. Ez a kultúra – az antropológiai alapjaitól elválasztott, végletekig eltúlzott szexualitás, a hedonizmus és a relativizmus – teljesen függetleníti magát az erkölcsi értékítélettől, s az egyéni vágyak és a féktelen ösztönök kielégítéséhez igazított viselkedést állítja be jónak és kívánatosnak. Ismét mindig és mindenütt nevükön kell nevezni a dolgokat, rámutatva a rosszra annak minden megnyilvánulásában, nehogy idővel oda jussunk, hogy egy aberráns viselkedés végül elvi síkon is létjogosultságot követeljen magának.

A La Repubblica napilapnak adott március 21-i interjújában Georges Cottier bíboros, a Pápai Ház volt teológusa méltatja a Szentatya írekhez intézett levelének bátorságát és az áldozatok iránti odafigyelést. A benne foglalt helyzetelemzés és iránymutatás miatt a dokumentum valódi előrelépést jelent az egyházban és az egész társadalomban jelen levő pedofília elleni küzdelem terén.

Április elsejei újságcikkében Joaquin Navarro Valls volt szentszéki szóvivő a pedofília széles körben elterjedt jelenségét elemezve rámutatott, hogy éppen azt a szervezetet támadják a leginkább miatta, amely mindeddig a legtöbbet tett e szörnyű jelenség ellen: az egyházat. Melyik másik vallási felekezet tett eddig hasonló lépéseket, vagy melyik állam foganatosított világos és egyértelmű megelőző intézkedéseket e problémával kapcsolatban? S miért csak az egyházon belül előforduló esetekkel foglalkoznak, amikor a jelenség más közegben is elterjedt, még nagyobb mértékben is anélkül, hogy botrány volna belőle? Ha valóban a pedofília elleni küzdelem a fontos, akkor meg kellene próbálni legalább annyit tenni, mint a pápa. Máskülönben pedig be kellene vallani, hogy nem a pedofília a fő téma, hanem az egyház elleni gyűlölet.

Nicolas de Jesus Lopez Rodriguez, a dominikai Santo Domingo érseke is azt hangsúlyozta a múlt héten, hogy a pápa határozott, szigorú és az átláthatóságot segítő intézkedésekkel reagált a botrányra, és az egyházat azért támadják, mert az védi az életet és elutasítja az abortuszt. Felipe Arizmendi Esquivel, a mexikói San Cristobal de Las Casas püspöke is arról beszélt vasárnap, hogy a pápa még bíborosként és érsekként is nagy felelősséggel kezelte az ilyen eseteket. Kiállt a pápa mellett Mexikóváros érseke, Norberto Rivera bíboros is.

Érdemes megemlíteni, hogy Hans-Ludwig Kröber, ismert német kriminálpszichológus (aki magát nem hívő lutheránusnak vallja) egy jogász szaklapban kijelentette, mindeddig a katolikus egyház az, amelyik a legokosabban állt a szexuális visszaélések megelőzésének kezeléséhez.

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek
  • Küldés levélben