Ortodox verspera: Lépés az egység felé?
München – A müncheni Odeonsplatzon tartott ortodox vespera a Második Ökumenikus Egyházi Napok (Kirchentag) egyik egyedülálló spirituális alkalma volt. Az úgynevezett artoklasia azonban nem a hiányzó közös úrvacsoravétel valamiféle helyettesítésére szolgált protestánsok, ortodoxok és katolikusok között. Forrás: evangelisch.de, evangelikus.hu
Kereken tízezer látogatóval számoltak a rendezvény szervezői és majdnem dupla annyian lettek végül, akik eljöttek. Az emberek tömegei zsúfolódtak össze az elmúlt pénteken (2010. 05. 14.) a téren, annak ellenére, hogy az időjárás nem volt túl kegyes.
Ortodox kóruszene, imádságok és zsoltárok hangzottak el, majd az emberek közösen megtörték a kenyeret, és vették hozzá az olajat, almát és vizet. A hit megható ünnepe ez, méltóságteljes, komoly és mindenféle kenetteljesség mentes.
Az Ökumenikus Egyházi Napok szervezői sokat gondolkodtak azon, mégis hogyan lehetne az úrvacsorával kapcsolatos felekezetek közötti nézetkülönbségeket áthidalni és a keresztények összetartozását egy közös alkalommal kifejezni. Végül is az ortodoxok voltak azok, akik a bizánci rítusú vesperát, az úgynevezett artokláziát javasolták.
Maga a görög szó: artoklázia a kenyértörést jelenti, amelyet a szabályok szerint vasárnap és ünnepnapok előtti előestén tartanak és egyben az agapé vacsorára is emlékeznek, amelyet már a korai keresztények is így ünnepeltek és amelyet az eucharisztia követett. Az egész ünnepség arra emlékeztet, amikor Jézus maga ötezer embert vendégelt meg. A közös étkezés a hívek erősítését szolgálja.
„Ünnepünk nem szent eucharisztia – mondta a görög-ortodox érsek, Constantin Miron bevezetésképpen. – Ez a közös együttlétünk megünneplését szolgálja.” Miron a vesperában a németországi ortodox keresztények elismerését látta, akiknek száma közben az egy milliót is elérte.
Az ünnepségen a protestáns, evangélikus, református, katolikus, anglikán, és baptista egyházak képviselői is részt vettek. Hat kórus gondoskodott a zenei aláfestésről.
A vendégek között ott volt a müncheni érsek, Reinhard Marx, a bajor tartományi püspök, Johannes Friedrich és a szövetségi belügyminiszter, Thomas de Maizière (CDU). A görög-ortodox metropolita, Augoustinos von Deutschland áldotta meg az egyik müncheni pékség receptje alapján készült kenyere.
A kenyereket végül az asztalokhoz vitték és itt az emberek olajba mártva, almával és vízzel fogyasztották el a kenyereket, és közben beszélgettek egymással.
A Kirchentag katolikus elnöke, Alois Glück az ünnepséggel kapcsolatban kiemelte, hogy ez egy nagy lépést jelenthet az ökumenikus egység terén. Evangélikus kollégája, Eckhard Nagel pedig egy olyan álomról mesélt, ami végre valósággá vált.
„Nem valami újat találtunk ki, hanem valami régit fedeztünk fel” – mondta Augoustinos zárásképpen.
