Ökumenikus csúcs a pápa és a királynő között
Holyrood – Glasgow – Történelmi találkozóra került sor a tegnap Nagy-Britanniába érkezett XVI. Benedek pápa és II. Erzsébet között. A skóciai, holyroodi királyi rezidencián megtartott rövid találkozójukat ökumenikus minicsúcsként értékelik, hiszen hivatalosan a királynő az anglikán egyház feje. Ráadásul első ízben fogadta brit uralkodó a pápát. A palota parkjában XVI. Benedek beszédet mondott a mintegy négyszáz egybegyűltnek. Forrás: MTI
Megérkezett
Mint ahogyan arról az evangelikus.hu is beszámolt, a pápa repülőgépe tegnap a délelőtti órákban ért földet az edingurghi repülőtéren, ahol a királynő férje, Fülöp herceg is fogadta. Bár az előzetes hírek arról, szóltak, hogy dühös tömegek fogadják majd az országban, a skót városban több tízezren üdvözölték őt.
Együttérez a pápa a pedofil áldozatokkal
Még megérkezése előtt a BBC tudósítójának a pápa elmondta, személyes jellegű találkozón fogadja az egyházi személyiségek által elkövetett korábbi visszaélések áldozatainak egy csoportját is. Mint fogalmazott, lelki támogatást kíván nyújtani a visszaélések elszenvedőinek. A BBC beszámolója szerint a pápa hozzátette: „hatalmas személyes sokként" élte meg a katolikus papok által gyermekek sérelmére elkövetett visszaélések botrányát.
Glasgowi homília
Csütörtök este XVI. Benedek már Glasgowban volt, ahol homíliájában kiemelte: az emberi társadalomnak ma olyan tiszta hangokra van szüksége, amelyek az élethez fűződő jogot hangsúlyozzák, de „nem önromboló, zabolátlan szabadságok dzsungelében”, hanem olyan társadalomban, amely polgárai jólétéért tevékenykedik, irányt mutat számukra, és védi őket, ha gyengék és esendők.
Óvta a fiatalokat „a drogok, a szex, a pornográfia, az alkohol" csábításától, mivel ezek szavai szerint „pusztító dolgok ... az egyetlen tartós dolog Jézus Krisztus szeretete".
A pápa szerint azonban ma is vannak olyanok, akik ki akarják rekeszteni a közbeszédből, vagy éppen az egyenlőséget és a szabadságot fenyegető tényezőként festik le a vallásos hitet.
Az edingburghi beszéd hatása
XVI. Benedek már érkezése után, edinburghi fogadtatásán elmondott – médiakommentárok által „szokatlanul politikusnak" és kemény hangvételűnek minősített – beszédében is kiemelten hangsúlyozta, hogy veszélyesnek tartja a vallásellenes nézetek terjedését. Az egyházfő – vendéglátója, II. Erzsébet királynő jelenlétében – arra intette Nagy-Britanniát, hogy „a modern multikulturális társadalom kihívásokkal terhes környezetében is" őrizze meg azon hagyományos értékek tiszteletét, amelyeket „a világiasság agresszívabb formái már nem értékelnek, sőt nem is tűrnek el".
A pápa meleg szavakkal méltatta Nagy-Britannia helytállását a náci Németországgal vívott harcban. Kijelentette, hogy a náci zsarnokság „száműzni akarta Istent a társadalomból", és megtagadta az emberiességet a társadalom egyes csoportjaitól, elsősorban is a zsidóságtól.
„A XX. század ateista szélsőségességének kijózanító tanulsága" az, hogy Isten és a vallás kizárása a közéletből „torz ember- és társadalomfelfogáshoz vezet" – tette hozzá.
A beszéd e részét brit világi szervezetek erőteljesen bírálták, az elhangzottakat ugyanis többen úgy értelmezték, hogy a pápa párhuzamot vont a nácizmus vallásellenessége és a modern ateizmus között.
A világi társadalom elsőbbségét hirdető Brit Humanista Szövetség keményen elítélte a pápa e kijelentéseit. Csütörtök esti nyilatkozatában a szervezet azt írta: az a feltételezés, hogy a nácik szélsőséges, gyűlölködő nézeteinek vezérlőeleme az ateizmus lett volna, és hogy az ateizmus türelmetlenséget szít a mai Nagy-Britanniában, a nem istenhívő emberek elleni „rettenetes vád".
