Októberben lehet boldog II. János Pál
Róma – Ma lenne kilencven éves II. János Pál, a XX. század egyik legkiemelkedőbb pápája. Meglepő módon még több mint öt évvel sem emelték a boldogok sorába, pedig azon egyházfők közé tartozott, akit már életében szentként tiszteltek. Egyes feltételezések szerint idén októberben kerülhet a boldogok közé. Forrás: Népszava / Rónay Tamás
Karol Wojtyla, azaz II. János Pál roppant népszerű pápa volt. A más vallások képviselői, de még a nem hívők is szeretettel, megbecsüléssel beszéltek róla. Megannyi pap és hívő Nagy János Pálnak nevezi. S pápává választását követően XVI. Benedek is így emlegette. Szent Péter utódai közül három egykori pápát illetett meg ez a jelző: I. Nagy Szent Leót, I. Gergelyt, akiről a gregorián énekeket is elnevezték, valamint a IX. században élt Miklós pápát.
Persze még távolról sem biztos, hogy II. János Pál is a „nagyok" sorába léphet, sőt nemcsak szentté, boldoggá avatására is várni kell. Pedig amikor 2005. áprilisában eltemették, a hívek egyöntetűen ezt skandálták: „Santo Subito!", azaz azonnal avassák szentté. 2005. május 9-én XVI. Benedek el is indította boldoggá avatási eljárását. Elvben ugyan halála után öt évvel indulhatna meg az eljárás, de természetesen senki sem kifogásolta az új pápa lépését.
A procedúra megkezdését 2005. május 13-án jelentette be hivatalosan XVI. Benedek, a II. János Pál elleni merénylet után éppen 24 évvel. A boldoggá avatáshoz egy csoda kell. 2006 elején egy francia apáca felgyógyult Parkinson kórjából, miután II. János Pálhoz imádkozott. Az orvosok már lemondtak róla, reménytelennek látták felépülését. Ám Marie-Simon-Pierre nővér szinte pillanatok alatt gyógyult meg, amire semmiféle orvosi magyarázat sem volt.
A csoda tehát megvolt, így úgy látszott, semmi sem állhat a boldoggá avatás útjába. Ám ennek egyház általi elfogadása nem történik egyik napról a másikra. 2006. május 28-án XVI. Benedek lengyelországi látogatása alkalmával közölte: mielőbb boldoggá kell avatni elődjét, s reményét fejezte ki, hogy ez „hamarosan" megtörténhet. 2007 januárjában Stanislaw Dziwisz krakkói bíboros érsek, II. János Pál egykori titkára azt közölte, hogy lezáráshoz közeleg a boldoggá avatási eljárás lengyelországi és olaszországi fázisa.
A procedúra fontos állomása volt Dziwisz bíboros egy évvel későbbi kijelentése: 2009. áprilisában egy újabb csodáról számolt be, amely minden bizonnyal a lengyel pápához köthető. Mint mondta, egy kilenc éves veserákkal küzdő lengyel kisfiú, aki járni sem tudott, szüleivel ellátogatott II. János Pál sírjához. Nem sokkal később a gyermek járni kezdett.
2009 októberében Gianni Alemanno római polgármester úgy vélte, 2010-ben kerülhet sor a boldoggá avatásra, ám Slawomir Oder, a boldoggá avatási eljárás posztulátora közölte: nem lehet tudni, mikor zárul le a procedúra. A tavalyi év végén aztán a szentté avatási kongregáció két fontos dekrétumot fogadott el. Eszerint II. János Pál hősies életet élt, illetve elismerték csodaként a francia apáca gyógyulását. Ha a dokumentumot XVI. Benedek is ellátná kézjegyével, hivatalossá válhat II. János Pál boldoggá avatása.
Az utóbbi hónapokban azonban két váratlan körülmény jött közbe. Egyrészt a már említett Slawomir Oder januárban megjelent könyve. Ebben azt állította, hogy II. János Pál feltehetően korbácsolta magát. Szekrényében a reverendák közt egy derékszíjat használt, s ezt használta ostorként. Ezt Castel Gandolfó-i nyári rezidenciájára is rendszeresen magával vitte. Néhány olasz újságíró arra a következtetésre jutott, hogy e körülmény miatt későbbre tolódhat boldoggá avatása.
Mindemellett az egyházi vezetésben sem hisz mindenki a francia nővérrel történt csodának. Egyesek ugyanis úgy vélik, egy mentális gondokkal küzdő nőnek lehettek Parkinson kórhoz hasonlatos tünetei, így gyógyulása finoman szólva sem nevezhető csodálatosnak.
Továbbra is rejtély tehát, mikor avatják boldoggá II. János Pált. Ha azonban XVI. Benedek aláírná a szükséges dokumentumokat, októberben kerülhet sor a nagy eseményre, amelyen minden bizonnyal hívek százezrei vennének részt.
