Nyomorult jövő: megduplázódik az élelmiszerek ára
Létrehozás:
2011. június 01., 22:33
Legutolsó módosítás:
2011. június 03., 07:27
A nyomor ellen küzdő világszervezet rettenetes következtetésre jutott. Belátható időn – várhatóan két évtizeden belül – a legszegényebbek számára megfizethetetlenné válnak az élelmiszerek, figyelmeztet a nyomor ellen küzdő világszervezet, az Oxfam. Legnagyobb mértékben a létszükségletű alapanyagok drágulnak. Forrás: mindennapi.hu
Húsz éven belül akár a jelenlegihez képest meg is duplázódhat az alapvető élelmiszerek ára, amennyiben a világ vezetői nem kezdeményeznek lépéseket a globális élelmiser-elosztó rendszerek megreformálására – figyelmeztet az Oxfam világszervezet. A karitatív szervezetek szerint 2030-ig a legfontosabb termények árszintje között a különbség 120 és 180 százalék közé növekedhet. A növekedést elsősorban a klímaváltozások okozzák. Ennek okán az Oxfam vezetői felhívják a világ vezetőit, hogy tegyék szabályozhatóbbá a az élelmiszer-piaci mechanizmusokat, befektetéseket egy globális klíma-alappal.
„Az élelmiszer-rendszer átdolgozására van szükség, amennyiben le akarjuk küzdeni a mind sürgetőbb kihívásokat, az élelmiszerárak elszabadulása mögött ugyanis az éghajlatváltozás, a termőterületek beszűkülése, illetve az energiaárak emelkedésének egymást erősítő hatásmechanizmusa áll” – fogalmazott Barbara Stocking, az Oxfam elnök-vezérigazgatója. A szervezet jelentésében négy kulcsfontosságú területre irányítják rá a figyelmet, ahol már most is napról-napra küzdenek, hogy az emberek élelmiszerhez jussanak:
– Guatemalában 865 ezer embert fenyegetnek az élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos, súlyos kockázatok, melyek közül a legsúlyosabb, hogy hiányzik az állami befektetés a kistermelők gazdaságaiból.
– Indiában az emberek a jövedelmük arányában több mint kétszer annyit költenek élelmiszerekre, mint ami a brit háztartásokban jellemző. Összehasonlításképp egy indiai ember számára egy liter tej ára annyi, mintha Nagy-Britanniában 10 fontot (kb. 3000 Forintot), egy kiló rizsért pedig 6 fontot (kb. 1900 forintot) kellene fizetni.
– Azerbajdzsánban a tavalyi, kedvezőtlen időjárás miatt 33 százalékkal kevesebb búza termett, mint ami fedezné az ország belső fogyasztását, így Oroszországból és Kazahsztánból kényszerültek behozatalra. Ennek eredményeképp az élelmiszerárak átlagosan tavaly év végére az egy évvel korábbit 20 százalékkal is meghaladták.
– Kelet-Afrikában az aszály miatt jelenleg nyolcmillió embernek kell szembenéznie krónikus élelmiszerhiánnyal, a probléma elsősorban a nőket és a gyermekeket érinti a legsúlyosabban.
A Világbank is figyelmeztetést adott közzé: az emelkedő élelmiszerárak emberek millióit taszítják rendkívüli szegénységbe. Áprilisban különlegesen súlyos problémákhoz vezetett, hogy Közép-Kelet és Észak-Afrikában az élelmiszerárak 36 százalékkal is meghaladták az egy évvel korábbi árszintet. Az Oxfam szeretné elérni, hogy a világ nemzetei állapodjanak meg az élelmiszerpiacok újra-szabályzásában annak érdekében, hogy a szegényeket ne sújtsa éhínség.
Mindehhez a világ vezetőinek növelnie kell az árupiacok átláthatóságát, bővíteniük kell az élelmiszer-tartalékokat a határidős piacokon, véget kell vetni a bio-üzemanyagok propagálásának és beruházási alapokat kell elkülöníteni a mezőgazdasági kistermelők részére – fogalmazott Barbara Stocking, aki hangsúlyozta: amennyiben továbbra is „alvajáróként” viselkedünk, nem kerülhetjük el egy újabb, súlyos válság korának mihamarabbi eljövetelét. Minden hétből egy ember éhezik nap, mint nap annak ellenére, hogy a Föld alkalmas a jelenlegi populáció ellátására. Az Oxfam előrejelzése szerint a legsúlyosabb élelmiszer-árfelhajtó tényezőt mindennek ellenére várhatóan az éghajlatváltozás kedvezőtlen következményei jelentik majd.
Az ENSZ klímacsúcs Dél-Afrikában, decemberben arra kérte a világ vezetőit, hogy különítsenek el egy globális éghajlati alapot is, „hogy a nemzetek képesek legyenek megvédelmezni magukat az éghajlatváltozás legsúlyosabb hatásaitól, és mindenütt meg tudják termelni a szükséges élelmiszer-mennyiséget”.
BBC News/ Illyés Szabolcs
„Az élelmiszer-rendszer átdolgozására van szükség, amennyiben le akarjuk küzdeni a mind sürgetőbb kihívásokat, az élelmiszerárak elszabadulása mögött ugyanis az éghajlatváltozás, a termőterületek beszűkülése, illetve az energiaárak emelkedésének egymást erősítő hatásmechanizmusa áll” – fogalmazott Barbara Stocking, az Oxfam elnök-vezérigazgatója. A szervezet jelentésében négy kulcsfontosságú területre irányítják rá a figyelmet, ahol már most is napról-napra küzdenek, hogy az emberek élelmiszerhez jussanak:
– Guatemalában 865 ezer embert fenyegetnek az élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos, súlyos kockázatok, melyek közül a legsúlyosabb, hogy hiányzik az állami befektetés a kistermelők gazdaságaiból.
– Indiában az emberek a jövedelmük arányában több mint kétszer annyit költenek élelmiszerekre, mint ami a brit háztartásokban jellemző. Összehasonlításképp egy indiai ember számára egy liter tej ára annyi, mintha Nagy-Britanniában 10 fontot (kb. 3000 Forintot), egy kiló rizsért pedig 6 fontot (kb. 1900 forintot) kellene fizetni.
– Azerbajdzsánban a tavalyi, kedvezőtlen időjárás miatt 33 százalékkal kevesebb búza termett, mint ami fedezné az ország belső fogyasztását, így Oroszországból és Kazahsztánból kényszerültek behozatalra. Ennek eredményeképp az élelmiszerárak átlagosan tavaly év végére az egy évvel korábbit 20 százalékkal is meghaladták.
– Kelet-Afrikában az aszály miatt jelenleg nyolcmillió embernek kell szembenéznie krónikus élelmiszerhiánnyal, a probléma elsősorban a nőket és a gyermekeket érinti a legsúlyosabban.
A Világbank is figyelmeztetést adott közzé: az emelkedő élelmiszerárak emberek millióit taszítják rendkívüli szegénységbe. Áprilisban különlegesen súlyos problémákhoz vezetett, hogy Közép-Kelet és Észak-Afrikában az élelmiszerárak 36 százalékkal is meghaladták az egy évvel korábbi árszintet. Az Oxfam szeretné elérni, hogy a világ nemzetei állapodjanak meg az élelmiszerpiacok újra-szabályzásában annak érdekében, hogy a szegényeket ne sújtsa éhínség.
Mindehhez a világ vezetőinek növelnie kell az árupiacok átláthatóságát, bővíteniük kell az élelmiszer-tartalékokat a határidős piacokon, véget kell vetni a bio-üzemanyagok propagálásának és beruházási alapokat kell elkülöníteni a mezőgazdasági kistermelők részére – fogalmazott Barbara Stocking, aki hangsúlyozta: amennyiben továbbra is „alvajáróként” viselkedünk, nem kerülhetjük el egy újabb, súlyos válság korának mihamarabbi eljövetelét. Minden hétből egy ember éhezik nap, mint nap annak ellenére, hogy a Föld alkalmas a jelenlegi populáció ellátására. Az Oxfam előrejelzése szerint a legsúlyosabb élelmiszer-árfelhajtó tényezőt mindennek ellenére várhatóan az éghajlatváltozás kedvezőtlen következményei jelentik majd.
Az ENSZ klímacsúcs Dél-Afrikában, decemberben arra kérte a világ vezetőit, hogy különítsenek el egy globális éghajlati alapot is, „hogy a nemzetek képesek legyenek megvédelmezni magukat az éghajlatváltozás legsúlyosabb hatásaitól, és mindenütt meg tudják termelni a szükséges élelmiszer-mennyiséget”.
BBC News/ Illyés Szabolcs
