Motoros istentisztelet: Talár helyett bőrdzseki

Létrehozás: 2010. szeptember 06., 08:58 Legutolsó módosítás: 2010. szeptember 06., 09:16

Essen – A német város mellett több száz motoros gyűlt össze, egy rendhagyó istentiszteletre, amelyne részt vett a Németországi Protestáns Egyház (EKD) Tanácsának vezetője, Nikolaus Schneider is. Forrás: evangelisch.de, evangelikus.hu

A keresztény motoros fesztiválra több százan érkeztek idén a Ruhr-vidékre, Essenbe. Sokan sátrakban laknak, közösen esznek, motoroznak a korzón és istentiszteleteket hallgatnak meg. A kétnapos fesztivál az Európa Kulturális Fővárosa program keretében valósult meg.

És hogy miért van itt Nikolaus Schneider? Mert imádja a motoros-kultúrát. Az összegyűltek nevetnek, amikor az EKD vezetője régi motorjáról, egy 250-es 1956-ban gyártott BMW-ről beszél. Pedig Schneider nagy motoros volt, az időjárás sem támtoríthatta el a nyeregből.

Aztán lánya haláláról beszél, arról, hogy a halálhoz közel, kétségekkel telve hogyan tudott újra talpra állni, hogyan tudott újra megszólalni és a kegyelmes Istenről prédikálni.

Az istentiszteleten a hangulat felhőtlen, más, mint a templomban: a színpadon egy asztal, két gyertyával, előtte azonban sörpadokon ülnek a hívek. A motorjaikat letéve hallgatják a prédikációt. Orgonazene nincsen, ehelyett rockzene szól. Az istentiszteleten felekezettől függetlenül bárki részt vehet.

Rolf Zwick az esseni lelkész elmondja: „Ma a taláromat bőrdzsekire cseréltem, de ennek ellenére Istenről és a mi Urunkról, Jézus Krisztusról fogok nektek beszélni, aki az életünknek értelmet adott.”

„Be tudod venni a kanyart?” – ez a prédikáció központi témája. Aki motorozik, ahhoz mindig közel van a halál – mondja az essen-steele gyülekezet lelkésze, Heiner Mausehund.

A kanyarok, amelyek örömet okoznak motorozás közben, gyakran veszélyesek lehetnek. Hogy bevegyük a kanyart, vonatkozik azonban az életre is. Ahhoz, hogy ne sodródjunk ki szükségünk van Valakire.

Ha valakinek a prédikációja tetszik, a gyülekezet tapsol. Aztán közösen mondják el a motorosok imádságát:

„Uram, amikor arcomban érzem a szelet, érzek egy leheletnyit a te örökkévalóságodból. Amikor felbőgetem a motoromat, életörömömet fejezem ki. De Uram, amikor holnap motorra ülök és útra kelek, nem tudom, vajon fogom-e még látni az estét. Uram, őrizz meg engem a balesettől és a veszélytől. Uram, téged akarlak dicsérni a friss, arcomba csapó szélbenk, amikor útra kelek, amíg csak élek. Ámen.”

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek
  • Küldés levélben