Mit tárnak fel a WikiLeaks-dokumentumok a Vatikánról?
A Vatikán hivatalos közleményt adott ki az ügyben, a L’Osservatore Romano viszont nem is kommentálta a WikiLeaks által kiszivárogtatott, a Vatikánt is érintő diplomáciai jelentések ügyét. A feljegyzések számos Vatikán-elemző szerint semmi újdonságot nem tartalmaznak. Forrás: Magyar Kurír
Több WikiLeaks-dokumentum olyan eseteket „tár fel”, amelyekről már korábban hírt adtak a lapok. Ilyen az a 2009 júniusában kelt feljegyzés, amelyből kiderül: XVI. Benedek pápa kérése is szerepet játszott az Iránban fogva tartott brit tengerészek szabadon bocsátásában 2007 áprilisában. Egy 2002-es jelentés szerint Angelo Sodano bíboros, akkori vatikáni államtitkár állítólag az „agresszív ügyvédek” ellen emelt szót James Nicholson amerikai nagykövetnél, akik a szexuális botrányok kapcsán nem egy-egy püspök, hanem maga a Szentszék ellen indítanak peres eljárást.
Egy 2004-es jelentés szerzője, D. Brent Hardt amerikai diplomata azt fejtegeti, hogy Ratzinger bíboros nem támogatta Törökország EU-tagságát, mert egy muzulmán ország jelenléte tovább gyengítette volna a bíboros által erőteljesen képviselt vatikáni törekvést, hogy az európai alkotmányba kerüljön be az Európa keresztény gyökereire történő utalás. 2006-ban, immár Benedek pápasága idején egy másik jelentés visszatért a témára, megjegyezve, hogy bár sem a pápa, sem a Szentszék nem támogatta a török EU-tagságot, a Szentszék nyitott a kérdésben. Msgr. Pietro Parolin volt vatikáni külügyminiszter szerint a Szentszék nem látná akadályát a csatlakozásnak, amennyiben Törökországban növekedne a vallásszabadság.
A külügyi jelentések állandó témája a Vatikán globális jelentősége. A szentszéki ENSZ megfigyelői misszió „a színfalak mögött mindig aktív és befolyásos” – olvasható egy 2009. decemberi feljegyzésben. „A pápa mint világszerte 1,3 milliárd katolikus lelki vezetője, akit a nem katolikusok részéről is tisztelet övez, az erkölcs páratlan szócsöve” – fogalmaz egy 2009 júniusában kelt jelentés. A Vatikán „nemzetek felett átívelő hatalom”, amely „szinte a világ valamennyi országában jelen van és működik” (2001. július).
A jelentésekben előfordulnak kissé meghökkentő megfogalmazások is, például azé az amerikai diplomataé, aki szerint Tarcisio Bertone „bólogató ember”, aki soha nem mond ellent a pápának. Egy olasz hírügynökség nem késlekedett a vatikáni államtitkár derűs válaszának közlésével: „Nagyon büszke vagyok rá, hogy bólogatónak neveztek; ez pontosan kifejezi, mennyire támogatom a pápa lelkipásztori munkáját.”
A Vatikáni Információs Szolgálat közli a szentszéki sajtóiroda december 11-én kiadott hivatalos közleményét, mely leszögezi: „Anélkül, hogy értékelnénk ilyen sok titkos és bizalmas anyag közzétételének súlyosságát és lehetséges következményeit, a szentszéki sajtóiroda megjegyzi, hogy a WikiLeaks által nemrég kiszivárogtatott dokumentumok egy részét az Egyesült Államok szentszéki nagykövetsége küldte az Egyesült Államok külügyminisztériumának. E jelentések természetesen szerzőik meglátásait és véleményét tartalmazzák, és sem szentszéki megnyilatkozásoknak, sem a tisztségviselők hivatalos nyilatkozatainak nem tekinthetőek. Megbízhatóságukat tehát e körülményt figyelembevéve, óvatosan és nagy körültekintéssel kell megállapítani.”
Míg egyes Vatikán-szakértők szerint a szentszéki elhatárolódás fölösleges és túlzó, mások úgy vélik, fontos tudni, hogy a dokumentumok nem vatikáni tisztségviselők megnyilatkozásai, hanem amerikai diplomaták másod- vagy harmadkézből származó elemzései, vélekedései. Vittorio Messori, a Corriere della Sera cikkírója szerint az anyag nagy része „újságírói csevegések, pletykák” leírása. Ennek ellenére Messori egy „igazgyöngyöt” is talált benne. 2009-ben, a pápa izraeli és jordániai látogatása előtt egy diplomata azt írta jelentésében: „Benedek pápa néha megdöbbenti a politikusokat és az újságírókat, mert azt szorgalmazza, amiről meg van győződve, hogy legjobban szolgálja az Egyház érdekét, például a lefebvristák elismerését vagy XII. Piusz szenttéavatását.” – „El sem tudnék képzelni nagyobb dicséretet vagy biztatást Róma püspöke felé, mint hogy azt teszi, ami a feladata” – idézi Messorit a CNA.