Megtalálták Nagy Heródes ősi kőfejtőjét

Az archeológusok szerint a 100 méter mély kőfejtő egy bányahálózat része volt, ahonnét Heródes idejében a jeruzsálemi építkezéseket látták építőanyaggal. A most felfedezett kőbányában a legnagyobb kőtömbök hossza elérte a 2,7 métert, szélességük és magasságuk pedig 1,8 méter volt. A régészek meggyőződése szerint a kőtömbök mérete arra enged következtetni, hogy a Második Templom kiegészítésére szánták.

A kéthetes leletmentő feltárás során, amelyet egy lakóház építése előtt folytattak, cserépedényeket, pénzérméket találtak, valamint olyan szerszámokat, amelyeket a kőfejtőben használtak az i.e. 1. évszázadban. "Ez a nagy kőfejtő a legnagyobb építési projekthez kapcsolódott, amelyet Jeruzsálemben valaha kiviteleztek. Ez több, mint egy egyszerű felfedezés, hiszen újabb adalékkal árnyalja az ókori jeruzsálemi építkezésekről alkotott elképzeléseinket" - hangsúlyozta Aren Maeir, a Bar-Ilan Egyetem professzora.

(Nagy) Heródest (i.e. 73 - i.e. 4.) a rómaiak nevezték ki a mai Ciszjordánia egy részén fekvő Júdea királyává. Hírnevet szerzett magának nagyszabású építkezéseivel, így a Templom bővítésén kívül felépítette Caesarea kikötővárost, valamint a maszadai, a jerikói és a hérodioni palotát Betlehem közelében.

Az első jeruzsálemi templomot, amelyet Salamon király építtetett, s ahol a frigyládát őrizték, i.e. 586-ban pusztították el, amikor a zsidókat babiloni fogságba hurcolták. A második jeruzsálemi templom építése i.e. 535-ben kezdődött meg és 515-ben avatták fel. Nagy Heródes uralkodásának 18. évében (i.e. 20-19-ben) kezdte el az akkor már több mint négyszáz esztendős Második Templom átépítését. A munka nagyságára jellemző, hogy az egészen Albinus helytartóságáig (i.sz. 62-64) folytatódott, vagyis összesen mintegy nyolcvan esztendeig tartott.

A rómaiak az építményt 70. augusztus 4-én gyújtották fel, és rombolták le, teljessé téve a 66-ban kezdődött zsidó felkeléssel való leszámolást.