Megtalálták az „alvilág bejáratát”
Kiterjedt barlangrendszert fedezett állítólag fel egy brit kutató a gízai piramisok alatt, amelynek bejárata egyenesen az óegyiptomiak „alvilágba” vezetett. Forrás: MTI
Andrew Collins, aki kutatásairól A piramisok alatt (Beneath the Pyramids) című, szeptemberben megjelenő könyvében számol majd be, egy XIX. századi brit diplomata emlékiratai találta meg mészkőfennsíkban lévő barlangrendszert – olvasható a Discivery Channel hírei között (http://discovery.com).
Henry Salt brit főkonzul memoárjában feleleveníti, hogy Giovanni Caviglia olasz kutató társaságában miként vizsgálta meg a gízai katakombarendszer egy részét. Az emlékiratokban szerepel az is, hogy miután néhány száz méter mélységig sikerült behatolniuk a barlangok belsejébe, négy nagyobb termet fedeztek fel, amelyekből további járatok nyíltak.
Andrew Collins Nigel Skinner-Simpson brit egyiptológus segítségével Henry Salt leírása alapján rekonstruálták a Gízai-fennsíkon a barlangrendszer lehetséges elhelyezkedését, s megtalálták annak bejáratát, amely a nagy piramisoktól nyugatra helyezkedő jelöletlen sírkamrában van.
A bejárat egy sziklahasadékban van, s egy nagy kiterjedésű természetes barlangba vezet.
„Amennyire lehetséges volt, megvizsgáltuk a barlangokat, mielőtt elfogyott volna az oxigén” – jelentette be Andrew Collins, aki szerint a helyszín régészetileg érintetlen, ugyanakkor igen veszélyes. A földalatti katakombákat denevérek és mérges pókok népesítik be, ráadásul számtalan láthatatlan üreget, hasadékot rejt.
Andrew Collins meggyőződése szerint ez a barlangrendszer, amely több tízezer vagy akár százezer éves is lehet, képezhette az alapját az óegyiptomiak alvilággal kapcsolatos hiedelmeinek.
„Az óegyiptomi halotti szövegek egyértelműen utalnak egy föld alatti világ létére a gízai piramisok szomszédságában” – hangsúlyozta Andrew Collins.
A brit kutató további bizonyítékként a Gízai-fennsík elnevezését hozza fel. Az ókorban Gízát Roszetaunak nevezték az egyiptomiak, ami az „alvilág kapuját” jelenti. Ez az óegyiptomi alvilág ugyanazt a részét jelöli, mint a Duat, vagyis a Holtak Birodalmát. Ez volt az alvilág keleti tartománya, ahová az erényes életűek juthattak be. A halottnak egy sor próbatételen kellett átesnie, első feladatként rá kellett vennie az öreg révészt, hogy vigye át a halál folyosóján, majd át kellett jutnia a kígyók vigyázta 12 kapun. Az elhunyt a Halottak Könyvét vitte magával segítségül, és vele volt egy térkép is, mely eligazította, hogyan kerülje el a veszélyeket.
„A Duatba vezető ösvények és csarnokok leírásai sokkal inkább valósak, mint szimbolikusak. Ezért nevezték Gízát Roszetaunak. Ezt a föld alatti hálózatot említik, mint az alvilági Duatot” – magyarázta Andrew Collins.
A brit kutató elmélete valószínűleg felzúdulást vált ki az egyiptológusok körében. Záhi Havvász, az egyiptomi Legfelsőbb Régészeti Hivatal vezetője tagadta a felfedezés tényét.
„Semmiféle új felfedezést nem tettek a Gízai-fennsíkon. Mindent tudunk már a fennsíkról” – hangsúlyozta Egyiptom főrégésze.
