Megszületett az összortodox tanácskozás eredménye
Szófia – „A Helyi Orthodox Egyházak képviselői arra hívják fel a Bolgár Köztársaság kormányát, hogy védelmezze a Bolgár Orthodox Egyház törvényes érdekeit.” – áll az összortodox tanácskozás végén kiadott közleményben. Forrás: szimandron.hu
12 Helyi Orthodox Egyház küldte el képviselőit Szófiába a Bolgár Orthodox Egyház Szent Szinódusának meghívására, hogy megtárgyalják az Európai Emberi Jogi Bíróságnak a bolgár egyházi kérdésben hozott ítéletét. A Helyi Egyházak képviselői egyöntetűen kiállnak a Bolgár Orthodox Egyház mellett.
A megbeszélésen elfogadott nyilatkozat azt javasolja a bolgár kormánynak, hogy tegyen meg minden szükséges intézkedést az Európai Emberi Jogi Bíróság „Szent Szinódus (Innokentij) kontra Bulgária” ügyben január 22-én hozott ítélete elleni fellebbezéshez.
„Csodálkozást vált ki, hogy a Strassburgi Bíróság egy szintre helyezte a kanonikus Bolgár Orthodox Egyházat, amelynek több millió tagja van és az önjelölt szakadárok egy kis csoportját, amely igényt tart olyan templomokra, amelyeket az 1990-es években törvénytelenül elvettek, majd visszaadtak a Bolgár Orthodox Egyháznak” – jegyezte meg az Orosz Orthodox Egyház képviselője, Hilarion bécsi és ausztriai püspök. „Sőt, a bíróság ítélete az államnak az egyik vagy másik vallásfelekezet iránti semlegességének elvére alapul, mi azonban nem tartjuk ezt az elvet kötelezőnek, hiszen számos államban ez nem elfogadott, és az államok saját együttműködési modelleket alakítanak ki azokkal a vallási szervezetekkel, amelyeknek a legnagyobb tekintélye van a népesség között”.
Hilarion püspök reményét fejezte ki, hogy a szakadárok visszavonják keresetüket a bíróságról, mert „ez lenne a kérdés leghelyesebb és legméltóbb megoldása”. Ha ez nem történik meg, akkor az államnak fel kell lebbeznie a bíróság döntése ellen.
„Bárhogy is történik, a szakadárok nem fogják megkapni a templomokat, és csak bizonyos erkölcsi kompenzációról lehet szó, de természetesen nem azon, abszolút irreális asztronómiai mértékű több mint 600 milliós euró szintjén, amiről ma szó van”.
Ami az Orosz Orthodox Egyház és a Bolgár Orthodox Egyház együttműködését illeti, Hilarion püspök véleménye szerint „egyházaink viszonyai a jövőben is az együttműködés szellemében fognak fejlődni, figyelembe véve Egyházaink közelségét, közös történelmünket és a bolgároknak Oroszország és az oroszok iránti jó viszonyulását”.
„Bulgária [törökök alóli] felszabadulásának történelmi emléke a bolgár nép tudatának szerves részévé vált, és ez a záloga annak, hogy az országaink és Egyházaink közötti viszony tovább fog fejlődni” – mondta a Moszkvai Patriarchátus delegációjának vezetője.
A strassburgi bíróság az európai emberi jogi konvenció 9. cikkelyének megsértésével vádolta meg Bulgáriát és gyakorlatilag a szakadárok támogatójaként lépett fel. Március 11-én Szófiában a Helyi Orthodox Egyház képviselői munkamegbeszélést tartottak az Európai Emberi Jogi Bíróság 2008. december 16-i döntésével kapcsolatos fel vetődő jogi és kánoni kérdésekről és következményekről.Az összorthodox tanácskozáson képviselte magát a Konstantinápolyi Patriarchátus, a Jeruzsálemi Patriarchátus, a Moszkvai Patriarchátus, a Grúz Patriarchátus, a Szerb Patriarchátus, a Román Patriarchátus, a Bolgár Patriarchátus, a Ciprusi, a Görögországi, az Albán, a Lengyelországi és a Cseh-Szlovákiai Orthodox Egyház, valamint nemzetközi jog és kánonjog szakemberek az említett egyházakból.
Az összorthodox megbeszélések részvetői a következőket nyilatkozták:
1. A Bolgár Orthodox Egyház egysége, a Szent Szinódus és Őszentsége Makszim bolgár patriarcha kánoni helyzete a kánonjog és az Egyetemes Orthodoxia szempontjából kétségen felül áll. Kijelentjük, hogy egyetlen Bolgár Orthodox Egyház volt és van. A Bolgár Orthodox Egyházban 1992 és 1998 között létezett szakadást az 1998. szeptember 30 – október 1. között Szófiában ülésezett Szent Kibővített Joghatóságok Feletti Összorthodox Zsinat döntése zárta le, amelyet az Orthodox Egyház szent kánonjai alapján hoztak meg. E Zsinat döntése tekintéllyel bír és kánoni szempontból kötelező az orthodox keresztények számára, amely által véglegesen lezárult a Bolgár Orthodox Egyház fájdalmas szakadása. Azon személyek számára, akik önmagukat kizárták az Egyház egységéből, fennmarad a lehetőség, hogy abba bűnbánaton keresztül visszatérjenek.
2. Felmerül a kérdés, hogy e Zsinat határozatát miért nem vizsgálta és miért nem vette figyelembe az Emberi Jogi Bíróság Strassburgban – miközben ez olyan körülmény, amely hatással kellene legyen a végső döntésre? A Zsinat ezen tekintéllyel és kötelező jelleggel bíró döntését figyelembe véve, amely megszünteti a szakadást a Bolgár Orthodox Egyházban, alaptalan az az állítás, hogy a bolgár állam jogalap nélkül, törvényhozási úton is beavatkozott a Bolgár Orthodox Egyház életébe.
3. A Bíróság alapelvei és gyakorlata szerint a vallásszabadság minden hitfelekezet autonómiája jogának tiszteletét is jelenti. Az Orthodox Egyház esetében a kánonjogról van szó.
4. A Bíróság által levont következtetés, miszerint az államnak semlegesnek kell lennie saját hagyományos vallása – a keleti orthodox hitfelekezet iránt (A Bolgár Köztársaság Alkotmánya, 13. cikkely, 3. pont), nem olyan kötelezettség, amely az emberi alapjogokról és alapszabadságokról szóló Európai Emberi Jogi Konvencióból ered. A 2002-ben a Bolgár Köztársaság Nemzetgyűlése által elfogadott hitfelekezeti törvény a bolgár nemzeti öntudatot fejezi ki, és ezzel együtt nincs ellentmondásban az európai gyakorlattal. Éppen e törvénynek köszönhetően volt képes a bolgár állam leküzdeni a belső egyházi ügyekbe való beavatkozás negatív következményeit; ily módon visszaállt az igazságosság a kanonikus Bolgár Orthodox Egyház tekintetében.
5. A Helyi Orthodox Egyházak képviselői arra hívják fel a Bolgár Köztársaság kormányát, hogy védelmezze a Bolgár Orthodox Egyház törvényes érdekeit. A Bolgár Orthodox Egyházat védelmezve az állami vezetők védelmezik a bolgár nemzet identitását is, annak hitét és sok évszázados történelmét, vallási és kulturális sajátosságát, belső egységét és szolidaritását. A tanácskozás résztvevői alaposan megvizsgálván a strassburgi Emberi Jogi Bíróság ítéletét és annak motivációit, úgy vélik, hogy annak megkérdőjelezése és megfellebbezése több mint megalapozott. Az Orthodox Egyházak a maguk részéről készségüket fejezik ki, hogy megadják a Bolgár Köztársaság vezetőinek az összes szükséges, tanácsadásban és információnyújtásban megnyilvánuló segítséget, valamint dialógust kezdeményeznek az Európai Tanáccsal és a strassburgi Emberi Jogi Bírósággal.
6. A tanácskozás résztvevői hangsúlyozzák álláspontjuk egyöntetűségét ebben a kérdésben és arra hívják fel a bolgár államot, hogy tegye meg a szükséges lépéseket az ítélet megfellebbezéséhez a strassburgi Emberi Jogi Bíróságnál azzal kapcsolatban, hogy álláspontjuk szerint, a Bíróság nem rendelkezett megfelelő tényismerettel és érvekkel döntése meghozatalakor.
