Magyar misét mutattak be húsvétkor a csángóföldi Pusztinán

Berszán Lajos maga is foglalkozik gyimesi és moldvai csángó gyermekekkel, akik az általa vezetett gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Líceumban tanulnak.  

Pusztinán tavaly májusban már tartottak magyar nyelvű misét, a pusztinai plébános akkor azoknak a tiszteletére engedélyezte azt, akik Bakóban részt vettek a Teleki László Alapítvány által rendezett, Veszélyeztetett Örökség – Veszélyeztetett Kultúrák című kétnapos nemzetközi tudományos konferencián. Két héttel később az ugyancsak moldvai Magyarfaluban (Arini) mutattak be magyar nyelvű szentmisét, az ott felújított Magyar Ház felszentelése alkalmából.  

Hegyeli Attila, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSMSZ) oktatási felelőse akkor úgy értékelte e szertartásokat, hogy ha lassan is, de kezd olvadni a magyar misézéssel kapcsolatos „vastag jég” Moldvában.  

A csángó magyarok általános problémája, hogy a katolikus egyház eddig nem engedte számukra az anyanyelven tartandó misét. Az Európa Tanács ajánlása ugyanakkor – felismerve a vallás fontosságát a csángók azonosságtudatában – korábban már kimondta: a csángók „római katolikus vallású, nem homogén csoportot” alkotnak, ezért lehetőséget kell nyújtani számukra az anyanyelvű római katolikus misék hallgatására, valamint arra, hogy egyházi énekeiket anyanyelvükön adhassák elő.  

Ezeket az ajánlásokat Petru Gerghel, Iasi (Jászváros) római katolikus megyéspüspöke korábban sajátosan értelmezte, vagyis csak akkor engedélyezte a magyar nyelvű misézést egy-egy gyülekezetben, ha meggyőződik arról, hogy a híveknek legkevesebb két százaléka nem beszéli a román nyelvet. A megyéspüspök azóta belátóbb álláspontra helyezkedett, amit az is jelez, hogy a püspökség székhelyén, Iasi-ban most már engedi, hogy minden második vasárnap lehessen magyar nyelvű mise.