Laicitás, népek identitása és az iskolai keresztek
Róma – Mely pontig lehet különválasztani az egyházat és az államot? Az olaszországi iskolai keresztek kapcsán kirobbant vita veti fel ezt a kérdést. Forrás: Magyar Kurír
Patrick Valdrini, a Párizsi Katolikus Intézet volt rektora, az Európai Katolikus Egyetemek Szövetségének (F.U.C.E.) elnöke kifejti, hogy a laicitás fogalma teljesen francia: forrása a felvilágosodás korabeli filozófiában és az egyháztól független államot hirdető politikai nézetekben keresendő. „A francia laicitást úgy határozhatjuk meg, mint az állam semlegességét. Az állam szabad mindennemű vallásos kapcsolódástól. Ez történetileg újkeletű helyzet. Franciaországban nincs államvallás, elfogadják a vallási pluralizmust. Ugyanakkor a vallások is szabadok az államban, amíg tiszteletben tartják a közrendet.”
A Lateránban 2007 decemberében mondott beszédében Sárközy francia elnök elmondta, mit ért az általa „pozitív laicitásnak” nevezett magatartás alatt. Ez a pontosítás jobban kifejezésre juttatja, mit jelent Franciaországban a laicitás: „A nem pozitív laicitás egy terjedőben lévő felfogás, amely szerint az egyházak létezhetnek az adott ország határain belül, ám cselekvésük csakis a privát szférára korlátozódhat. Ám eszünkbe kell jutnia, hogy az egyházaknak is lehet szerepe a társadalmi vitákban, lehetnek sajátos szempontjaik például az etikáról, a morálról, minden témáról” – idézi a a professzort a H2Onews.
Valdrini szerint a francia laicitás nem lehet modell minden más európai ország számára, ugyanakkor pozitív módon inspirálhatja az államok és az egyház kapcsolatát, lehetővé téve a megbékélést némely nehéz kérdésben. „Európában az országok többségében teljesen más rend áll fenn. Ők is az állam semlegességeként értik a laicitást, csakhogy ez más módon valósul meg. A történelem, a hagyomány, a népek identitása az oka ennek, amint a keresztek körüli olasz vita is mutatja. Láthatjuk, miként születik meg, emelkedik egy tiltakozási hullám, amely nem fogadja el, hogy a keresztet eltávolítsák az iskolákból vagy bíróságokról. Franciaországban ez a probléma nem létezik. Ez is mutatja, hogy minden országnak megvan a maga identitása, amelyet a laicitásnak tiszteletben kell tartania.”
