Klímacsúcs: Nem tudni, meddig tart, egész éjszaka egyeztettek

Egész éjszaka folytak az egyeztetések, és szombat hajnalban még folyt a vita a 193 ENSZ-tagállam képviselőjének ülésén, ahol számos ország delegációja jelezte, hogy jelen formájában nem hagyja jóvá a dokumentumot. Még szombaton reggel is tart a 193 állam plenáris ülése, amely nem tudni mikor ér véget.

Barack Obama pénteken késő este jelentette be, hogy sikerült "jelentős és példa nélküli" áttörést elérni a koppenhágai ENSZ-klímakonferencián. A jogilag nem kötelező érvényű megállapodás-tervezet tartalmáról nem közölt részleteket, de diplomáciai források szerint a szöveg nem határozna meg kibocsátás-csökkentési konkrétumokat az országok számára, hanem a konkrét számokról 2010 januárjáig kellene nyilatkoznia az egyes államoknak. 

Minicsúcs is volt

A dokumentum 2 Celsius-fokban maximálná a globális felmelegedés mértékét az ipari forradalom előtti szinthez képest, és tartalmazná azt is, hogy 2020-tól évente 100 milliárd dollárral támogatnák a fejlődő országok klímavédelmi erőfeszítéseit. Ezenkívül a fejlődő országok összesen 30 milliárd dollár értékű támogatást kapnának 2010-2012 között az iparosodott államoktól. A hírek szerint a megállapodás ugyancsak tartalmazná a klímavédelmi programok ellenőrzését. 

Az ötoldalú megállapodást a pénteki "minicsúcstalálkozón" részt vevő 25 ország vezetője is elfogadta, köztük José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, Nicolas Sarkozy francia elnök, Angela Merkel német kancellár és Gordon Brown brit kormányfő. 

A szombat hajnali órákban kezdődött plenáris ülésen számos ország képviselője élesen bírálta az Egyesült Államok és a négy fejlődő ország által előző este elfogadott megállapodás-tervezetet. Venezuela, Bolívia, Nicaragua és Kuba tiltakozott az ellen, hogy - mint fogalmaztak - az ENSZ tagállamoknak "fentről diktálják" a zárt ajtók mögött kidolgozott megállapodást. A venezuelai küldött az ENSZ szellemisége elleni "államcsínynek" nevezte a helyzetet, Bolívia képviselője szerint pedig diktatórikus módszer az, hogy a delegációknak éppen csak a jóváhagyás erejéig mutatják be a megállapodás szövegét. 

A kis szigetországok szövetségét (AOSIS) képviselő Tuvalu delegáltja közölte, hogy nem tudja elfogadni az előterjesztett dokumentumot, mert az nem 1,5 Celsius-fokban maximálja a globális felmelegedés mértékét. Azt a 30 milliárd dollárt, amelyet az iparosodott államok a fejlődő országoknak ajánlanak a 2010 és 2012 közötti időszakra, a tuvalui diplomata 30 ezüstpénzhez hasonlította, amellyel "elárulják a népünket és a jövőnket". 

Fredrik Reinfeldt az EU soros elnökségét betöltő Svédország kormányfője azt mondta sajtótájékoztatóján, hogy nem tökéletes a megállapodás-tervezet, amelyről az amerikai elnök bejelentést tett, és nem jelent megoldást az éghajlatot fenyegető veszélyekre. Hozzátette ugyanakkor, hogy a dán fővárosban elért eredmények olyan alapot nyújthatnak, amelyre a jövőben lehet építkezni. 

Barroso aggódik

José Manuel Barroso újságírók előtt úgy fogalmazott a szűk körű, jogilag nem kötelező érvényű megállapodással kapcsolatban, hogy az "több, mint a semmi", bár "elmarad az EU korábbi várakozásaitól". Barroso szerint aggasztó, hogy nem sikerült jogilag kötelező érvényű dokumentumról megegyezni. 

Obama, aki nyilatkozata után el is hagyta Koppenhágát, kijelentette: nehéz lesz, és hosszú ideig eltart még, mire létrejöhet a jogilag kötelező érvényű klímavédelmi szerződés a dán fővárosban elért eredmények alapján. Az amerikai elnök szerint a következő hónapokban a világ nemzeteinek határozottabb lépéseket kell tenniük az általános felmelegedés megfékezése érdekében, elsőként pedig meg kell teremteni a bizalmat az iparosodott országok és a fejlődő államok között. 

Nicolas Sarkozy francia elnök bejelentette, hogy májusban Bonnban tartanak újabb klímatárgyalásokat annak érdekében, hogy előkészítsék a 2010 végére, Mexikóba tervezett következő nemzetközi klímakonferenciát.