Kiderülnek a Vatikán titkai?
Róma - Kétnapos nemzetközi konferencia keretében némi betekintést engedett titkok övezte munkájába a Vatikán egyik bírósága, amelynek egyebek között feladata a meggyónt, de az egyházból való kiközösítést maguk után vonó, legsúlyosabb bűnök vizsgálata és e bűnök alól való feloldozás. Forrás: MTI
Vatikán
A 830 évvel ezelőtt alapított Apostoli Penitenciária történetében most először rendeztek hasonló eseményt.
A Vatikán régóta arra panaszkodik, hogy egyre kevesebb katolikus jár gyónni, vagyis tesz azért, hogy részesülhessen a bűnbánat szentségében. E hanyatlás megállításának szándékával az úgynevezett lelkiismereti bíróság kedden és szerdán konferenciát rendezett székhelyén, egy XVI. században épült impozáns palotában, a Palazzo della Cancelleriában.
A konferencia célja a bíróság tevékenységének ismertetése és az volt, hogy ennek révén minél több hívet bátorítsanak gyónásra - mondta el Gianfranco Girotti régens, aki a második számú tisztségviselője az intézménynek a főpenitenciárius után.
"Annak ellenére, hogy ez a Szentszék legrégibb hivatala, az emberek nagyon keveset tudnak róla, nyilvánvalóan azért, mert titkos természetű dolgokkal foglalkozik. Szeretnénk, ha a hívek újra nagy arányban kérnék a bűnbánat szentségét" - mondta.
A bíróság munkáját rejtő fátyol fellebbentésével a Vatikán hangsúlyozni akarja, hogy e szentség milyen fontos szerepet játszik az üdvösség elnyerésében - olvasható abban a dokumentumban, amelyet Tarcisio Bertone bíboros, államtitkár (kormányfő) készített a konferenciára. XVI. Benedek pápa szavait ismételve kijelentette: "Úgy tűnik, mintha mára megszűnt volna a bűn érzékelése".
Gyakori eset, hogy a lehető legsúlyosabb bűnök - mint például a népirtás vagy a tömeggyilkosság - megvallása csak helyben szolgálatot teljesítő papok, esetleg püspökök füléig jut el, a bíróság nem szerez róluk tudomást. Az Apostoli Penitenciária olyan bűnöket tárgyal, amelyek alól csak a pápa adhat feloldozást.
E bűnök közé tartozik az oltáriszentségnek, vagyis a katolikusok hite szerint Krisztus testének a megszentségtelenítése. James Francis Stafford amerikai bíboros, főpenitenciárius szerint ilyen bűnt egyre gyakrabban követnek el a világban, és nemcsak sátánimádó szertartások alkalmával, hanem azok a hívek is beleesnek ebbe, akik az oltáriszentséget - vagyis a megszentelt, átváltoztatott ostyát - áldozás után kiveszik a szájukból vagy kiköpik. A legsúlyosabb bűnök közé tartozik még, ha egy pap megtör egy gyónási titkot, vagyis kívülálló számára összekapcsolhatóvá tesz egy gyónót és az általa elkövetett bűnt, illetve ha egy papnak nemi kapcsolata van valakivel, és utána ő oldozza fel az illetőt az elkövetett bűn alól. Ezek a bűnök automatikusan az egyházból való kiközösítést vonnak maguk után, de a bíróság semmissé teheti ezt.
Vatikáni tisztségviselők gyakran hivatkoznak a Szent Szív Egyetemnek arra a tanulmányára, amely szerint a túlnyomórészt katolikus olasz lakosság 47 százaléka soha vagy régóta nem gyónt. "Nem lehet eltitkolni, hogy a mai szekularizált világban veszélybe került a bűnbánat szentsége" - jelentette ki Girotti, aki szerint a bíróság vatikáni mércével mérve abban a tekintetben rendkívüli, hogy nagyon gyorsan meghozza ítéletét az egyes ügyekben, gyakran 24 órán belül, de legfeljebb három nap alatt.
