Isten mindenkihez szól az erkölcsi lelkiismereten keresztül

A Pápai Életvédő Akadémia háromnapos vatikáni konferenciájának végén a dikasztérium tagjaihoz intézett beszédében a pápa kiemelte, hogy mindkét téma nagymértékben érinti a mai társadalmat, megfelelő megoldásokat kell keresni az emberi személy érdekében.

Az abortusz utáni lelkiállapot témájával kapcsolatban XVI. Benedek az ember lelkiismeretének vizsgálatára helyezte a hangsúlyt: az abortusz az erkölcsi lelkiismeret elfojthatatlan hangját szólaltatja meg, amely minden egyes alkalommal kiújuló, súlyos sebet kap, valahányszor az ember cselekedete által ellentmond veleszületett hivatásának, az emberi élet védelmének – fogalmazott a pápa. „Az erkölcsi lelkiismeret az értelem ítélete, aminek segítségével az emberi személy fölismeri egy konkrét – következő, folyamatban lévő vagy már megtett – cselekedet erkölcsi minőségét” (KEK 1778.) – idézte az egyház tanítását a pápa.

Az erkölcsi lelkiismeret feladata, hogy megkülönböztesse a jót a rossztól az élet során felmerült helyzetekben, annak érdekében, hogy e döntés alapján az emberi személy szabadon a jót válassza. Isten az erkölcsi lelkiismereten keresztül mindenkihez szól, és mindenkit az emberi élet védelmére hív az élet minden pillanatában. Ebben a Teremtővel meglévő személyes kapcsolatban rejlik az erkölcsi lelkiismeret méltósága és sérthetetlensége – hangúlyozta beszédében a pápa. A lelkiismeretben az ember megvalósítja a jóra irányuló küldetését, így tehát a jó vagy a rossz választása mélyen meghatározza az emberi személyt. Isten akkor sem hagyja el az embert, amikor visszautasítja a Teremtő által felajánlott jót és igazságot; a lelkiismeret hangján keresztül keresi és beszél hozzá hibája felismerése érdekében. Ajtót nyit az isteni kegyelem felé, amely minden sebet képes begyógyítani – tette hozzá XVI. Benedek.

A pápa kiemelte az orvosok szerepét: meg kell védeniük a nők lelkiismeretét attól a csapdától, amely az abortuszt mint megoldást tünteti fel számukra. Hangsúlyozniuk kell, hogy az abortusz megöli a kisbabát, tönkreteszi a nőt, elvakítja az apa lelkiismeretét, és a családra is negatív hatással van. Ez azonban nemcsak az orvosok, egészségügyi dolgozók feladata, hanem az egész társadalom kötelessége, hogy fellépjen az emberi élet és a nők védelme érdekében – hangsúlyozta a pápa.

A Pápai Életvédő Akadémia XVII. plenáris ülésének másik központi témája  köldökzsinór-bankok klinikai és kutatási célokra való felhasználásának kérdése volt. E kérdés szintén a lelkiismeretet érinti – folytatta beszédét a pápa. Az orvostudományi kutatás nemcsak a tudósok, de az egész emberiség számára érték. Ebből következik, hogy azokat erkölcsileg megfelelő módon kell kezelni, a közjó elősegítése érdekében. A köldökzsinórból nyert őssejtek kérdésével kapcsolatban a pápa kiemelte, hogy a klinikai kutatások nagy jelentőséget tulajdonítanak neki, illetve hogy azok alkalmazása nagyon fontos lehet az ember számára. Ennek megvalósítása nagy mértékben függ a szülés pillanatában történő köldökzsinórvér-adástól, illetve a kórházi struktúrák felszereltségétől. A kutatók zavartan tekintenek a magán köldökzsinór-bankok számának növekedésére, amelyek a köldökzsinórvér kizárólag saját célú megőrzésére jönnek létre. E jelenség gyengíti az egészséges szolidáris lelkületet, amely a közjó érdekében végzett kutatásokat élteti – magyarázta a pápa.

Beszédének végén megköszönte a Pápai Életvédő Akadémia tagjainak munkáját, amelyet az emberi személy érdekében végeznek, majd apostoli áldását adta a jelenlévőkre.