II. Alekszij öröksége: egységes, de zárt egyház
Moszkva - II. Alekszij, Moszkva és egész Oroszország pénteken elhunyt pátriárkája az első orosz ortodox egyházfő volt, akinek megválasztásába nem szólt bele az állam, és olyannyira közelíteni tudta az egyházi és az állami hatalom érdekeit, hogy szinte lehetetlenné vált az elválasztásuk egymástól - írta hétvégi számában a Kommerszant című moszkvai lap. Forrás: MTI
Búcsúznak a hívek
Alekszijt pátriárkává a Szovjetunió széthullásának küszöbén választották, és a Szovjetunió összeomlása után jó kapcsolatokat épített ki az állami vezetőkkel. Az egyháztól addig távol álló Borisz Jelcin, Oroszország első elnöke kötelességének tekintette, hogy ünnepi alkalmakkor rezidenciáján keresse fel Alekszijt, aki viszont megjelent minden állami ünnepségen. Jelen volt a hatalom átadásánál is: Jelcin utolsó munkanapján meghívta a Kremlbe.
Az új orosz államiság és az orosz ortodoxia párhuzamos alakulása magával hozta a pátriárka politikai szerepvállalását. Közvetítítő szerepet vállalt például 1993-ban az elnök és a Legfelsőbb Tanács közötti viszályban, és II. Miklós orosz cár szentté avatásával jelentős mértékben előmozdította a politikai elitnek a szovjet rezsim tettei miatti bűnbánatát.
II. Alekszij történelmi győzelme volt az orosz ortodox egyház és a külföldi orosz ortodox egyház között a szovjet korban, 90 éve bekövetkezett szakadás megszüntetése, az újraegyesítés: tanácsára Vlagyimir Putyin elnök meghívta Moszkvába a külföldi orosz ortodox egyház fejét, s az egyházfők Putyin jelenlétében 2007-ben aláírták az egyesítésről szóló nyilatkozatot.
Az egyházi és a világi hatalom közötti kapcsolatok Alekszij alatti kiépülése jelentős előnyöket hozott az egyháznak. A forradalom előtti egyházi javak teljes visszaszolgáltatása elmaradt, de az épségben maradt templomokat az állam az egyház használatába adta, hatalmas állami támogatással újjáépült a Megmentő Krisztus székesegyház, százával restaurálták a templomokat, tavaly a kormány kidolgozta az egykor az egyház tulajdonát képező, ma bérbe adott ingatlanok visszaszolgáltatására vonatkozó tervet, és adókedvezményeket adott az egyháznak. Az egyház viszont felszólította a hívőket a választásokon való részvételre, és a tavalyi dumaválasztások előtt támogatta a politikai kotinuitás gondolatát.
Néha azonban az egyház szembehelyezkedett az állammal: így megtagadta támogatását a dél-oszétiai és az abháziai ortodox egyháztól, amely el akart válni a grúz patriarkátustól. Ez azon kevés kérdések egyike volt, amelyekben az egyház és az állam érdekei eltértek: a grúz az orosz ortodox egyház fontos szövetségesének bizonyult a posztszovjet térségben.
Papokat idézve a lap rámutatott: Alekszij megakadályozta a Szovjetunió széthullása után várható egyházszakadást, de nem tudta nyitottabbá formálni az egyház tudatát és politikáját: ma is minden újdonságot abból a szempontból vizsgál, hogy milyen veszélyeket rejt, ahelyett hogy azt nézné, milyen hasznot hozhat.
