Határozott fellépést sürgetett a keresztények védelmében Bertone bíboros az EBESZ ülésén
Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet állam- és kormányfőinek csúcstalálkozóján a szervezet teljes jogú tagjaként a Szentszék is részt vesz. A december 1-jén és 2-án Kazahsztán fővárosában zajló tanácskozáson Európa jövőjéről gondolkodnak együtt a résztvevők. Tarcisio Bertone bíboros felszólalt a keresztények kirekesztése ellen. Forrás: Magyar Kurír
A vatikáni államtitkár beszámolt arról, hogy a világban 200 millió keresztényt érint az üldöztetés, a kirekesztés. Határozottan kérte, hogy lépjenek fel a keresztényeket érintő diszkriminációval szemben. “A társadalomnak ugyanolyan határozottan kell küzdenie a keresztények felé irányuló diszkrimináció ellen, ahogyan az antiszemitizmus és az iszlamofóbia ellen küzd.” Hangsúlyozta, hogy a bizottság által kiadott jelentések bizonyítják: vallásszabadság létezhet egymástól eltérő társadalmi rendszerekben is. A vallásszabadság hiányával együtt jár a vallási türelmetlenség és a vallási alapon való megkülönböztetés. Felhívta a figyelmet arra, hogy a leginkább üldözött csoportot a keresztények alkotják, több mint 200 millió keresztényt ér valamilyen megkülönböztetés.
Az AsiaNews hírügynökség beszámolt róla, hogy beszédét Abaj Kunanbajev kazah költő gondolatával kezdte: “Az emberiség alapelve a szeretet és a barátság.” Felszólította a résztvevőket, hogy tegyenek nagyobb erőfeszítéseket a konfliktusok elhúzódásának megakadályozására, mert ezek, még ha helyi szinten zajlanak is, az EBESZ egész területén fenyegetést jelentenek. Beszélt a gazdasági válságról is, amely bizonyítékát adja annak, hogy a gazdaságnak megfelelő erkölcsi alapelvek alapján kell működnie. Tolmácsolta a Szentszék kívánságát: a családot támogató politika bevezetését. Külön kiemelte, hogy minden ember számára biztosítani kell az élethez szükséges, megfelelő mennyiségű és mennyiségű vizet.
Hangsúlyozta a bevándorlók és családjaik védelmének fontosságát. Emlékeztetett arra, hogy II. János Pál pápa európai és Európán kívüli emberek millióit érintő reménységnek nevezte a Helsinki záróokmányt. Az okmány a kelet-európai országokra vonatkozóan is bevezette a vallásszabadság elvét, és a kommunista rezsimek uralma alatt lehetővé tette az egyház számára, hogy valamilyen szinten megvédje a vasfüggöny mögött élő híveinek jogait. “Azt szeretném, és azt kérem a magasságos Istentől, hogy az aszatani találkozó reményt jelentsen a jelen és a jövő generációk számára” – tette hozzá zárásként a bíboros.
