Görög katolikus püspököt szenteltek a horvátországi Körösön
Körös – Július 4-én, szombaton püspökké szentelték Nikola Nino Kekićet, a Körösi (Križevci) Görög Katolikus Eparchia nemrég kinevezett püspökét a körösi Szentháromság-székesegyházban. Forrás: Magyar Kurír
A főszentelő Slavomir Miklovš, az eparchia apostoli adminisztrátora volt, a társszentelők pedig a zágrábi érsek, Josip Bozanić bíboros, valamint a horvátországi apostoli nuncius, Mario Roberto Cassari érsek voltak – írja az IKA horvát katolikus hírügynökség.
Az egyházmegye új püspökének jelmondata: Isten a szeretet. Ennek kapcsán beszédében Josip Bozanić bíboros elmondta: a mottó tömören és világosan kifejezi a keresztény istenképet. Mivel Isten szeretett bennünket először, a keresztény szeretet nem parancs, hanem inkább válasz a szeretet ajándékára. A bíboros arra buzdította Kekić püspököt, hogy jó pásztorként gyűjtse össze a szétszóródott görög katolikus nyájat, a Horvátországban, Bosznia–Hercegovinában és Szlovéniában élő horvátokat, ruszinokat és ukránokat, erősítse bennük a hitet, és bátorítsa őket, hogy legyenek büszkék egyházi örökségükre.
Beszédében Kekić köszönetet mondott többek között a Szentatyának, aki kinevezte őt, valamint Slavomir Miklovš püspöknek, aki 26 éven keresztül állt az egyházmegye élén.
A Körösi (Križevci) Egyházmegye a Horvátország, Szlovénia és Bosznia-Hercegovina területén élő görög katolikusokat fogja össze. A görög katolikusok egykori központja 1511-ben Marča volt, majd Mária Terézia egyházpolitikai intézkedései és VI. Piusz pápa bullája nyomán 1777-ben létrejött a Körösi Egyházmegye. A görög katolikus püspök rezidenciája és a székesegyház is itt van. Azonban 1996 óta az egyházmegyei székhely Zágrábban van, ahol a XVII. század második felében görög katolikus szeminárium épült; itt található a Szent Cirill és Metód-társszékesegyház is.
Körös városát 1090-ben említik először. A tatárjárás után, 1252-ben IV. Béla tette szabad királyi várossá. 1589-ben itt született Körösi Márk, a kassai vértanúk egyike, akiről minden év szeptember 7-én emlékeznek meg Kőrösön. A város a trianoni békeszerződésig Belovár-Kőrös vármegye része volt.