Előkerült a Biblia is a Jeruzsálemről folytatott tárgyalásokon

A korábbi izraeli-palesztin tárgyalások során az arab fél többször ostromolta a szent város jövőjéhez kapcsolódó kérdéseivel a miniszterelnököt. Netanjahu ma a Kelet-Jeruzsálem elfoglalásának 43. évfordulóját ünneplő izraeli parlament (kneszet) előtt válaszolt a palesztin aggodalmakra. A miniszterelnök elmondta, hogy a Jeruzsálem vagy Cion név mintegy 850-szer szerepel az Ószövetségben, a zsidók legfontosabb hagyománygyűjteményében.

Netanjahu, egy arab képviselő közbeszólásaitól felbosszantva, rövid összehasonlító vallástudományi leckét adott a pulpitusról közönségének. „Ha már megkérdezte: Jeruzsálemet 142-szer említi az Újszövetség, és 16 különböző arab neve közül egyik sem fordul elő a Koránban. Bár egy 12. századból származó kiterjesztett Korán-értelmezés szerint a szent könyv egyik szakasza Jeruzsálemre utal" - mondta a miniszterelnök.

Az ősi források igazolásán felbuzdulva Izrael egész Jeruzsálemet „örök és oszthatatlan" fővárosának nevezi. Ezt a megjelölést sok külföldi ország nem fogadja el, és Kelet-Jeruzsálemre a létrehozandó palesztin állam központjaként tekintenek. A vitát tovább élezi az, hogy az iszlám harmadik legszentebb mecsetje, az al-Aksza azon a téren található, ahol egykor a két zsidó templom állt.

Netanjahu utalásaira Száeb Erekát palesztin főtárgyaló a következőképpen válaszolt: „Nagyon ízléstelennek tartom, hogy a vallást félelem- és gyűlöletkeltésre használják. Kelet-Jeruzsálem a megszállt területek közé tartozik, de ennek az állapotnak meg kell szűnnie, ha békét akarunk kötni."

A világ egyik legősibb városa, amely három vallásban foglal el központi helyet, sokszor cserélt gazdát a történelem folyamán. A Dávid király által Izrael fővárosává tett Jeruzsálem állt egyebek közt babiloni, perzsa, római fennhatóság alatt is. A város viharos történelme során a Salamon által épített első templomot a babiloniak rombolták le i.e. 586-ban, majd a másodikat a rómaiak i.sz. 70-ben. A templomot azóta sem építették újjá, ez a zsidó hagyományok szerint csak akkor fog megtörténni, ha eljön a Messiás.

A bizánci uralom után Jeruzsálem a muszlim arabok kezére került a 7. században, majd rövid időre a keresztes lovagok is meghódították. Ezután a város sokáig az oszmánok kezén volt, majd az első világháború után a brit mandátumterületek része lett. 1947-ben az ENSZ Közgyűlésének 181. határozata „corpus separatumként" nemzetközi fennhatóság alá helyezte volna Jeruzsálemet. Ez az ajánlat az 1948-as arab-izraeli háborúval lekerült a napirendről, s 1948 és 1967 között Nyugat-Jeruzsálem Izraelé, Kelet-Jeruzsálem pedig Jordániáé volt. Ennek a helyzetnek az 1967-es hatnapos háború vetett véget, amelyben Izrael megszerezte az egész város feletti hatalmat.

Jeruzsálem jelenleg mintegy 750 ezer ember otthona. Az itt lakók kétharmada zsidó, egyharmada arab. A város vitatott státusa miatt a külföldi nagykövetségek más izraeli településeken találhatóak, például Tel-Avivban.

A Jeruzsálemmel kapcsolatos viták a palesztin-izraeli konfliktus egyik kulcskérdését alkotják. A két fél közti akadozó békefolyamat májusban kezdődött újra George Mitchell amerikai elnöki különmegbízott közvetítésével. A diplomáciai folyamatokat a kölcsönös vádaskodás lassítja, Izrael egyik legfőbb problémája például az, hogy a palesztinok nem ismerik el hivatalosan az országot zsidó államként. A békefolyamatot támogató palesztinok közben azt sérelmezik, hogy Izrael szándékosan tovább rontja a megszállt területek helyzetét és a béke kilátásait. Szerintük a zsidók úgy kezeli ezeket a földeket, mintha őket illető születési előjogként szabadon megszerezhetőek lennének.

Netanjahu például azt mondta, hogy Izrael meg akarja őrizni a Jeruzsálem feletti fennhatóságot, de közben szabad hozzáférést biztosítana a szent helyekhez. A világörökség részét képező óvárosban három vallás (zsidó, keresztény, muszlim) szent helyei találhatók: itt emelkedik a Nyugati fal (Siratófal), az al-Aksza mecset és a Szent Sír-templom is. Az izraeli miniszterelnök állításait a palesztin fél megkérdőjelezi, arra hivatkozva, hogy az elmúlt évtized során a zsidók gyakran korlátozták az al-Aksza mecset látogatásának lehetőségét. A szomszédos ciszjordániai keresztények is hasonló nehézségekkel szembesülnek a jeruzsálemi templomokkal kapcsolatban.