Egyházi képviselők a soros francia EU-elnökségnél

A megbeszélések középpontjában az EU jövője, a Lisszaboni Szerződés és a pénzügyi válság állt. Az egyház képviselői annak a kívánságuknak adtak hangot, hogy a vasárnapi pihenőnapot jobban védelmezzék a nemzeti törvénykezésben és a most áttekintés alatt álló EU munkaidő irányelvben. A mai társadalomban és gazdaságban, ahol a hatékonyság lett az értékelés végső kritériuma, a vasárnapi pihenés lehetővé teszi, hogy az egyén a társadalom középpontjába kerüljön és felhívja a figyelmet arra a tényre, hogy szabad ember és nem a munka rabszolgája. A menekültkérdés kapcsán az egyházi képviselők hangsúlyozták, hogy közös EU politikára van szükség, amely védelmezi a menekültek, menedékjogot kérők és a bevándorlók emberi jogait. Továbbá az integrációt kétirányú folyamatnak kell tekinteni, bevonva a bevándorlót és a befogadó közösségeket is. Aggodalmuknak adtak hangot a világon élő kisebbségek jogai miatt, különösen az üldözésnek kitett keresztények kapcsán. Arra kérték a francia EU elnökséget, hogy az EU tagállamok és az EU intézmények tegyék a külpolitika egyik fontos elemévé a vallásszabadság iránti tiszteletet, amely alapvető jog. Megvitatták továbbá az iraki keresztények drámai helyzetét is, akiknek megsemmisítése súlyos igazságtalanság lenne. Ez azt jelentené, hogy a kultúrák közötti párbeszéd nem lehetséges, valamint, hogy az etnikai és vallási közösségelvűség dominál az emberi jogok egyetemessége felett. Végül az egyházak képviselői érintették a klímaváltozás és az EU kapcsolatait Afrikával. Utaltak rá, hogy az egyházak és a keresztények sajátos hozzájárulása milyen segítséget nyújthat ezeknek a kihívásoknak a megoldásában saját megközelítéseiken, példáikon és kezdeményezéseiken keresztül.