Dél-Koreában a legalacsonyabb a születési arány a világon
2008-ról 2009-re 466 ezerről 445 ezerre csökkent a születések száma Dél-Koreában. A 15 és 49 év közti nők termékenységi aránya 4%-kal csökkent; jelenleg 1,14. Az eredmény egy elöregedő társadalom, ami elkerülhetetlenül hatással lesz az ország jólétére. Forrás: Magyar Kurír
A születésszám csökkenése 2009-ben is folytatódott Dél-Koreában, mivel a szülők egyre később házasodnak és egyre kevesebb gyermeket terveznek – áll a Dél-koreai Satisztikai Hivatal (NSO) közleményében. Az újszülöttek száma 2008 és 2009 között 21 ezerrel csökkent, ami 4,4%-os visszaesést jelent. Egy 15 és 49 év közötti nő élete során átlagosan 1,14 gyermeket szül. „Ez a világ lagalacsonyabb termékenységi aránya, egy pár városállamot leszámítva” – mondta az NSO egyik hivatalnoka.
Ez a folyamat gyorsan öregedő társadalmat fog eredményezni, kevesebb aktív munkavállalóval és sokkal több nyugdíjassal, ami súlyos pénzügyi terhet ró majd az államra. A fiatalabb, munkába lépő generációknak pedig egyre súlyosabb teher kerül a vállára – írja az AsiaNews.
A gyermeket szülő édesanyák átlagéletkora 31 évre emelkedett a késői házasságkötések miatt. A harmincas éveikben lévő kismamák száma meghaladta a huszonévesekét: jelenleg az újszülöttek 43,4%-át harmincas éveik elején járó nők szülik, szemben azzal a 35,2%-kal, akiknek huszonéves nők adnak életet. A húszas éveikben járó nők szüléseinek visszaesése az egész születésszámot visszavetette; a teljes 21 ezres csökkenésből 13 ezret tett ki.
2008-ban Magyarország a világ termékenységi rangsorában csupán 15 hellyel előzte meg Dél-Koreát; egy nő átlagosan 1,34 gyermeket szült. A budapesti termékenységi arányszám pedig 1,18 volt, tehát éppen annyi, mint Dél-Koreában. A leggazdagabb távol-keleti országok, Hongkong, Szingapúr, Tajvan, Dél-Korea és Japán termékenysége a legalacsonyabb a világon, őket a sorban az egykori Varsói szerződés európai tagországai követik.
